Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)

Arcok a középkori Budáról - A nürnbergi Hallerek Budán. Adalékok a késő középkori dél-német kereskedelem történetéhez

708

Arcok a középkori Budáról

országgal egyesült,34 javították Buda helyzetét. Addig a határvárosok polgárai, főleg a pozsonyiak, közvetítőként vettek részt a dél-német kereskedők és a magyar piac között. Most a határvárosok elvesztették árumegállító jogukat,35 és Buda mögé kellett lépniük, úgyhogy gazdasági életük hanyatlásnak indult.36 Másrészt abban mutatkozik meg Buda gazdasági jelentőségének növekedése, hogy sok német kereskedőház alapított itt lerakatokat.37

Ezekhez a kereskedőházakhoz tartoztak elsősorban a nürnbergi Hallerek, akiket közelebbről meg akarunk vizsgálni. Budán, a város éppen e fellendülő korszakában kezdte meg kereskedelmi és politikai tevékenységét Ruprecht Haller. Ruprecht (II.) 1450 körül született Ruprecht (I.) Haller zu Ziegelstein másodszülöttjeként. Ruprecht (I.) Reichsschultheißverweser és Nürnberg legfőbb katonai parancsnoka (oberster Kriegshauptmam) volt, valamint, nem utolsó sorban, távolsági kereskedő Csehország és más országok felé.38 A legidősebb fiú, Wilhelm (HL), Burgundiái Merész Károly herceg tanácsosa volt, aki fontos diplomáciai ügyekkel küldte őt Magyarországra, Csehországba és Lengyelországba.39 Minden valószínűség sze-34 Wendt 1916. 52., 58 p. skk.; História Slaçka 1/2. 288. p. skk. A Mátyás király és Frigyes császár közti viták Bécset szinte egészen kikapcsolták a Nürnberg és Magyarország közti kereskedelemből. Vö. MAYER 1909. 122. p.; Kubinyi 1959a. 104. p.

35 Pozsony v. lt. Oki. 2201., 2215. sz. skk. [MOL DF 240824., 240837 ] Különösen a Mátyás és Frigyes közti háborúk okoztak kárt a város kereskedelmében (vö. Mayer 1909.). A pozsonyiak mindig csak közvetítők voltak a dél-németek és a magyarok között. Nem voltak saját termékeik, amiket a német posztóért cserében adni tudtak volna. Ez már magában hordozta a biztos hanyatlás csiráját, még mielőtt a háborús események, és a már tárgyalt egyéb okok gazdasági jólétüket romba döntötték. Wolfgang Raneis gazdag pozsonyi kereskedő üzletei világosan mutatják ezt a változást. Magyarországra posztót hozott és onnan állatot vitt ki, valamint Nürnbergből áruhitelt kapott, ami által nürnbergi kereskedőkkel szemben tartozása volt. Az 1448. november 15-i szerződésben kötelezi magát Wolfgang Raneis (ott Renes), hogy 2441 aranyforint és 84 bécsi pfennig adósságát a nürnbergi Jacob Aichelpergernek visszafizeti. Aichelperger még posztószállítást is engedélyezett neki, amikkel Raneis egy székesfehérvári hitelezőjét (Zenthes Mihályt) ki tudta elégíteni: Kováts 1900b. 119. p. skk.; Id. ehhez még VALJAVEC 1953. 190. p. 219. j. skk. (H. v. Haller báró utalása). Raneis azonban nem csak nürnbergiekkel kötött hitelüzletet, hanem magyarokkal is. Üzlettársával Andreas von Frohnaual együtt társasága 1447-ben az akkori pesti városi bírótól. Gubacsi Ferenczy Györgytől 1000 birkát, a Mikolai István deák, budai polgártól 140 szarvasmarhát kapott hitelre. Ezekért az állatokért a pozsonyiaknak kölni és aacheni posztót kellett szállítania, amit azonban nem teljesítettek. Minthogy Mikolai időközben Buda városi bírója lett, Buda Pozsonnyal szemben megtorlásokat foganatosított. A tárgyalások néhány évig elhúzódtak (Pozsony v. lt. Oki. 3952. sz. skk., 3964., 3993.,

4045., 4056., 5035., 4237. sz. [MOL DF 242026., 242037., 242066., 242118., 242129., 243103., 242309.]; továbbá MÓL DL 44478.). Mikolai a budai magyar patríciusok egyik vezéralakja volt. Többször volt városi bíró vagy tanácstag, több pénzügyi hivatalt is viselt, 1471-ben altámokmester volt és vidéki birtokokkal rendelkezett. Vö. KUBINYI 1957. 42. p. 126. j. Erről a perről ld. KUBINYI 1963a. 219. p. 76. j. Ez a per Raneis és Mikola ill. Ferenczy között már jelzi a későbbi fejlődést, ami a magyar kereskedőket az állatkereskedelem révén vagyonossá tudta tenni.

36 SZŰCS 1955. 126. p. skk.

37 Wenzel 1883. 23. p. skk.; Kubinyi 1959a. 103. p ;Haller 1962. 468. p. skk. Továbbá a két utolsó tanulmányban idézett irodalom. A Welser háznak is volt budai faktora, vö.: Ankwicz-Kleehoven 1959. 183. p.

38 A magyarországi Haller v. Hallersteinek történetéről elsősorban Szádeczky írt: SZÁDECZKY 1886. 1-11., 46-69. p. Továbbáld. GÜNDISCH 10. jegyzetben idézett tanulmánya, és GÜndisch 1947. és GOLDENBERG 1958. 89-115. p. (Valamennyi értekezés német fordításban megtalálható a HAG-ban.) Életrajzi adatok, genealógiai adatok stb. H. v. Haller báró nyomán.

39 Burgundiái Merész Károly herceg 1473. november 20-án meghatározza fegyverhordozója és kenyérmestere „Guille Hallart” napi bérét (Eredeti: Harsdorfsches Archiv; másolat: HÁG). 1474. 04.28-án Károly herceg hivatali embereinek utasítást ad, hogy a magyar királyhoz, a lengyel királyhoz és annak első szülött fiához, Ulászlóhoz tartó úton „Guillermus Haller” apród mellé minenkor 10 lovast és minden utazáshoz szükséges dolgot ingyen állítsanak ki. A kísérő levél 6 hónapig érvényes (eredeti Harsdorfsches Archiv; másolat HAG). H. v. Haller báró