Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai királyi udvar zenei életéhez a 16. század elején. Tanult zenészek – népi mulattatók
Budai királyi udvar zenei életéhez a 16. század elején 699 nak-e. A korábbi viszonyokat is ismerni kellene, valamint a városi, az udvari és a falusi zenei élet összefüggéseit. Az első két kérdést leginkább statisztikai vizsgálatokkal lehetne legjobban megválaszolni. Még a hiányos forráshagyományozás ellenére is maradt elég adat, amelyekből a lakossághoz képest a muzsikusok számarányára lehetne következtetni. Igaz, viszonylag kevés urbárium, dézsma, vagy adólajstrom maradt fenn, ezek azonban az ország egész területéről származnak, és így keresztmetszetet nyújtanak. Jelentős a forrásértéke azoknak a vizsgálatoknak, amelyeket a feudális hatalmaskodások esetén rendeltek el. Ilyenkor a jelentések név szerint felsorolják a hatalmaskodásban részt vevő jobbágyok nevét, olykor egy uradalom szinte teljes férfi lakosságát. Nagyon hasznos feladat lenne a középkorvégi Magyarország vidéki muzsikusai statisztikáját és topográfiai elhelyezkedését ezeknek a forrásoknak alapján elkészíteni.38 1522-ből fennmaradt egy bortizedlajstrom három dél-magyarországi megyéből: Bács, Bodrog és Csongrádból.39 A szintén Csongrád megyében fekvő Szeged királyi városon kívül, amelynek zenészeit már említettem, 69 muzsikus neve fordul elő, amely kereken 1,7%-a a 3934 összeírt személynek. Többségük sípos (27) és hegedűs (26), van 12 dobos, 2 kürtös és csupán egy lantos. Említhetünk még egy regöst.40 Az egyetlen lantos azért érdekes, mert az erre a területre eső Szegeden éppen kétszer annyi lantos élt, mint hegedűs. Az említett lantos különben épp a Szeged után legjelentősebb helyen, Bodrog mezővárosban lakott. Meg kell jegyeznünk, hogy azoknak a helységeknek az átlagos lakosságszáma, amelyekben tizedköteles muzsikusokat írtak össze, magasabb, mint a 3 megye többi falvaiban. Egy helységre átlag 23,9 tizedfizető esett, míg abban a 42 helységben, ahol muzsikusok éltek, a dézsmafizetők átlagszáma 40,3 volt.41 Körülbelül hasonló képet nyújt a Szabolcs megyei kisvárdai uradalom 1521. évi urbáriuma. 489 parasztot írtak össze, közülük heten, öt sípos és két hegedűs, voltak muzsikusok, azaz 1,4%. Ezek kizárólag a nagyobb helységekben laktak.42 Úgy tűnik ezekből az adatokból, hogy a középkori Magyarország paraszti lakossága szórakoztatásáról a nagyobb falvakban és mezővárosokban lakó muzsikusok, elsősorban síposok és hegedűsök, azonkívül dobosok gondoskodtak. A lantosok viszont inkább városias és mezővárosias kategóriának látszanak. A 15. század végének egyetlen soproni lantosa különben magyar volt.43 A muzsikusok száma eléggé magasnak, kb. egy százaléknak látszik, meg kell azonban jegyeznem, hogy ezek a „muzsikusok” zömében már letelepedett jobbágyok voltak, akik inkább „mellékfoglalkozásként” játszottak. A jelek szerint azonban ez a középkor végén fennállott helyzet nem azonos a korábbival. Ugyanennek a kisvárdai uradalomnak ismerjük egy pa38 Erre a folyamatban levő nagyobb anyaggyűjtésem alapján talán rövidesen magam is vállalkozhatom. Jelenleg a kezdetektől 1526-ig a regösöket, igriceket, énekeseket stb. nem számítva 523 népi muzsikusra van adatom. Közülük 65 (12,4%) dobos. 237 valamely fúvós hangszeren játszik (45,3%-a; a legtöbb sípos: 185, az összes 35,4%-a), 221 húros hangszeren játszik (42,3%, köztük 127 hegedűs, 24,3% és 87 lantos, 16,6% a két legerősebb kategória). Az alábbiakban e gyűjtésemre támaszkodó adatokat fogok közölni 39 Kiadta SZABÓ 1954. 40 KUBINYI 1967. 87-88. p. 41 Uo. 88. p 42 Zichy XII. 344-364. p.; KUBINYI 1967. 88-90. p. 43 Korábbi elődei viszont németek. Id. erre még MOLLAY 1974.4. p. Különben jellemző, hogy az igen jelentős alföldi mezővárosban, Túron (ma Mezőtúr) egy 1468-as összeírás 252 személy között három-három sípost és lantost és egy kürtöst sorol fel, azaz 2,8 zenész (MÓL DL 55872 ). Egy keltezetlen, de valószínűleg a következő évre tehető összeírás ugyanott két sípost, öt lantost és egy kürtöst tüntet fel (MÓL DL 55872/2.).