Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai káptalan késő középkori jegyzőkönyve
A budai káptalan késő középkori jegyzőkönyve 679 hiteleshelyi kiküldött előtt személyesen tehettek fassiot. Ebben az esetben már megismerhetjük a fassioban közreműködő személyeket.24 A budai káptalan előtt tett fassiok esetében - sajnos nem mindig - a keltezés után, vagy pedig a lap szélén igen gyakran kitették a protocollumba azok nevét, akik előtt a fassio történt. Az is igen tanulságos eredményekre vezet, ha megvizsgáljuk, hogy kik ezek a személyek. Azokkal az esetekkel együtt, amikor valakinek a kérésére küldtek ki hiteleshelyi tagokat fassiofelvételre, összesen 267 alkalommal mondják, meg, hogy kik előtt történt a bevallás. Noha az oklevelek szövege szerint, mint ahogy fentebb rámutattunk, arra kellene következtetnünk, hogy ha nincs kiküldetés, akkor az egész káptalan színe előtt tettek fassiót, mégis mindössze 13 olyan esetet találunk, amelyeknél a bevallás „in consistorio” történt. Ez pedig mindössze 4,7%! A többi 254 esetben pedig kanonokok veszik fel a fassiot. Egy-egy esettől eltekintve, amikor csak egy kanonok előtt tesznek bevallást, a leggyakrabban két személyre volt szükség. (Olykor azonban több személy neve is olvasható.) A bevallást felvevő személyekre vonatkozó bejegyzéseket kb. 1519 közepéig többé-kevésbé vezették, ez idő után csak alig valamivel több, mint egy tucat oklevélnél írták ki a neveket. A fassiot felvevő személyek neveit többnyire csak vezetéknévvel vagy magyaros formájukban (például Labady) vagy csak a helységnevet kiírva jelzik (például coram Labad). Ha a keresztnevet is kiírják, a név többször teljesen magyar alakban olvasható. Például: „coram Nemethy Pal et Harthyany Mathe” vagy: coram dominis Labady Gyewrg et Nemeth Isthwan”.25 A bevallást felvevő személyekről kimutatható, hogy azok a káptalan kanonokjai voltak. Szerepel ugyan olykor két plébános26 is, de ezek is valószínűleg a káptalan kanonokjai voltak. (Például Budafelhévízen is az egyik kanonok volt a plébános.)27 28 29 1517-től kezdve és aránylag elég jelentős mértékben a nótárius is vesz fel fassiot. Mielőtt azonban a jegyző szerepkörének tisztázására rátérnénk, össze kell foglalnunk a káptalan e korabeli szervezetére, összetételére vonatkozó adatokat. Még csak annyit állapítunk meg, hogy míg birtokiktatások elvégzésére, vizsgálatok tartására oltár- és kápolnaigazgatókat is kiküldtek, fassiot ezek sohasem vettek föl. Mielőtt a szervezet ismertetésére rátérnénk, szólnunk kell arról, hogy ki és hol tehetett bevallást. Protestatiot, inhibitiot, kölcsönösszeg átvételét minden ügyvédvalló levéllel igazolt személy tehetett a fél helyett, akinek nem kellett személyesen megjelennie. Bármilyen jellegű birtokelidegenítéshez azonban személyes megjelenésre volt szükség. Egyetlen egy olyan bevallás nincs a jegyzőkönyvben, amely ilyen esetben nem személyesen történt volna. Akadályoztatás esetén kihívták a káptalan kiküldötteit, akik a fassiot felvették és arról a káptalanban jelentést tettek. Külön kiküldetésre volt szükség minden esetben, amikor nem a káptalanban tettek bevallást. Ezt legjobban bizonyítja Pápai Gergely deák esete, akinek bevallásához két kanonokot „ad domum et toriam prepositure ecclesie nostre”,'8 azaz a prépostsági épülethez küldtek ki. Ezek szerint külön kiküldetésre csak akkor nem volt szükség, ha a bevallást a konzisztoriális helyiségben tették, amely más adat szerint a prépostsági templom sekrestyéjében volt.2" 24 Ilyen jellegű kiszállásokra ld. pl. Prot, Búd. 29., 103., 112. p. stb. Nem a fassiokhoz, hanem a külső hiteleshelyi tevékenységhez tartozik, amikor valamely bíróság esküt Ítélt meg és ehhez a káptalan kiküldte testimoniumát. Egy ilyen esetet azonban, nyilván tévedésből, a protocollumba is bevezették. Uo. 147. p. 25 Uo. 155., 267. p. 26 Uo. 258,317., 336., 448. p. 27 K.UB1NYI 1964b 119. p 28 Prot. Búd. 142. p. 29 MÓL DL 89127.
