Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A középkori budai mészároscéh
662 Társadalmi csoportok a középkori Budán bői álló, tehát 10 fős testület került. A Debrecen számára másolatban kiadott 1512-es budai mészároscéh privilégium szerint a céhmesterek, valamint nyolc tekintélyesebb mester (octo potioribus magistris), összesen tehát 10 fő irányítja a céhet, akik több marhát vághatnak le, mint más mesterek. 167 Még valami mutatja egy szűkebb klikk hatalmát. A céh nem egy céhházban, hanem valamelyik mesternél ülésezett. A legtöbbször Kren Jánosnál és Reichel Miklósnál ültek össze. Reichel volt különben az egyetlen, aki 1500 és 1529 közt folyamatosan a vezetőség tagja volt. Ezen kívül Eischiel György, Schaur Tamás, Schreiber Wolfgang és Schus János házában is találkozott a vezetőség. Valamennyien a szükebb vezetőség tagjaihoz tartoztak. Két 1503-as adatból többre is lehet következtetni. Farsangkor (február 28.) 8 forintot, fekete vasárnapkor 10 forintot adtak a mesterek Reichel Miklósnak egy „vnteren”-re. Az Untam egy uzsonnának megfelelő étkezés volt. Sokan lehettek, és szinte főétkezésnek felelt meg, mert az összeg magas. Bár - lehet, hogy saját hibámból - én nem találtam több ilyen adatot, ebből arra lehet következtetni, hogy az ülések alkalmából együtt étkeztek, ezt pedig a céh fizette. Farsangkor és fekete vasárnap alkalmából különben rendszeresen összejöttek.168 Egyetlen kivétel van: 1523. december 3-án Schuster Lénárt (Lienharth) mesternél ültek össze, és elszámoltak vele, eszerint 160 forint házbérrel tartozott és ebből kifizetett 25 forintot, valamint a szövegben felsorolt ezüst tárgyakat adott.169 A mészárosok, mind a vezetők, mind a többség vagyonára, a városban elfoglalt helyükre bizonyos mértékben a bortized jegyzékekből is következtethetünk. Igaz, nehézséget okoz, hogy csak a tulajdonképpeni budai szőlőterületről van adatunk, de a budaiak müveitek szőlőt az esztergomi káptalan sasadi, és a péterváradi apátság kelenföldi szőlőhegyein is.170 Nyilván a budafelhévízi és óbudai határban is voltak szőlőik. Lehetett valakinek nagy szőlőbirtoka ott is. Mivel 1505-ben jóval több szőlő termett, csak az abból az évből származó bortized lajstromot vesszük figyelembe, az 1510 körülit nem. A szőlő különben mobil ingatlan volt, gyakran cserélt gazdát. A Céhkönyv tanúsága szerint a mesterek sokszor vettek fel kölcsönt szőlő vételére, vagy pedig kötötték le azt adósságaik fedezésére. Már fent láttuk, hogy nagyon nehéz a tized jegyzékek névanyagát azonosítani a céhkönyvben találhatókkal.171 1505-ben a következő mészáros mesterek az alábbi budai köbölben mért termést szüretelték le. A legnagyobbtól kezdve megyünk lefelé. Torma (Kren) János 575, Swz (Schus) Márton 505, Hertauf Miklós 463, Erdélyi (Siebenbürger, Nemesember) János 412,5, Sánta (valószínűleg Schreiber) Wolfgang 368, Savor (Schaur) Tamás 311, Mészáros György 247, Farkas Péter 237, Nagy Farkas halvágó 210, Mészáros Tamás 194, Mészáros István 192, Császár (Kaiser) Márton 140, Romay (Ramauer) Farkas 114. A 13 mester tehát száz köbölnél több bort szüretelt. Hétnek a termése kevesebb volt, a legmagasabbal kezdve száznál: Korponai János, Tilch (Titsch) István, Mészáros Fülöp, Balázs, Mátyás, Farkas és Mihály. A Céhkönyvből érthetetlenül hiányzó Hertaufot nem számítva172 Kren, Schus, Siebenbürger, Sánta (Schreiber ?), Schaur, Farkas és Kaiser tagjai voltak a céh vezetőségének. Ezt vé-167 Lerner 1959. 81. p. Nürnbergben nem működtek céhek, itt ezeket a feladatokat a tanács megbízottai látták el. SACHS 1922. A céhlevél 1512 évi módosított átiratát ld. alább, 210. j. 168 Mészáros-céhkönyv föl. 22v. és 23r. Az „Untarn”-ra ld. Kubinyi 1990c. 65. p. 54. j. 169 Mészáros-céhkönyv föl. 124r. 170 Vö. Kubinyi 1964d. 380-381. p. 171 Ld. fenn, 115-125. j. 172 Ld. fenn, 116-118. j.
