Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A középkori budai mészároscéh
A középkori budai mészároscéh 647 rövidebb ideje a céhbe belépett mesterek kapták. Leszámítva az 1500-as év adatait, amikor nem tudjuk, hogy az akkori két céhszékes mester mikor lépett be, 16 mester a céhtagság másodiktól ötödik, 12 pedig a hatodiktól kilencedik évében kapta. Volt azonban olyan, aki a 18., 21., sőt 23. évben kapott céhszéket, néhányan pedig többször is hozzájutottak. A székjegyzékekből ismerjük meg a városban működő mészárszékek számát, valamint a céhtagok névsorát. (A Schreiberhez hasonló esetek természetesen máskor is előfordulhattak.) Évente visszatérő tétel a mesterek által adott viasz elszámolása. Magam részéről nem tudom eldönteni, hogy miért nem fordul elő itt az összes céhtag neve, és miért nem egyforma viaszmennyiséget adtak. Talán azért, mert a céh vezetősége olykor bírságként is kötelezett egy mestert viasz fizetésére. A viasz adása egyébként önmagában is bizonyítja, hogy a német mészárosoknak is volt oltára, amit az oklevelekben gyakran előforduló confratemitas, testvéridet elnevezésük is bizonyít. Állítólag a budai céhnek Keresztelő Szent János volt a védőszentje.77 Buda városának egy 1502. március 22-én Schaur Tamás és Gáspár pék esküdtek relációjára kiadott oklevél szerint Borbála, Péter kötélverő budai polgár felesége férje belegyezésével 200 aranyforintot ad a városi német mészároscéh céhmestereinek, Nüssel Jánosnak és Häkel Tamásnak, valamint utódaiknak, hogy ennek fejében örökmisét tartassanak minden pénteken a karmeliták Irgalmas anyjáról nevezett váraljai kolostora Mária Magdolna oltárán egy karmelita szerzetes által. Az asszony bevallásánál a céhmestereken kívül jelen voltak a céh tekintélyesebb és idősebb mesterei is.78 Elképzelhető, hogy ez volt a céh oltára, hiszen ha ritkán is, máskor is voltak koldulórendi kolostorban céholtárok.79 A karmelita kolostort 2002-ben Benda Judit ásatása a mai Kapás utca 6-12. sz. telken találta meg.80 Az Irgalmasság anyja kolostort I. Lajos és felesége 1372 előtt alapította.81 Ez nem esett messze a budai Német mészárosok utcájától, ahol a legtöbb céhtag lakott, és amelynek végén, a Duna közelében állt a vágóhíd.82 A karmelita kolostor alapítása gyakorlatilag egybeesett az általunk feltételezett első céhlevél kiadásával. Gondolnunk kell arra is, hogy a karmeliták is németek voltak. Nincs adat a céh káplánjára, ami szerzetes kolostor templomában levő oltár esetében érthető. így hajlok arra, hogy a mészároscéh oltárát a karmeliták Mária Magdolna oltárával azonosítsam. (A céhkönyvben többször előforduló Altarmeister Amt-ra alább térek ki.) Számos egyéb pénzügyi vonatkozású adat található a céhkönyvben, így pl. a marhahajtásra adott pénzekről, a mestereknek ház és ingatlan vásárlásra, vagy egyéb célból adott kölcsönökről, továbbá a valószínűleg firenzei Johannes Baptista és a céh között marhabőr eladásra kötött üzletről. A céh a jelek szerint közös kereskedelmi tevékenységet is folytatott, ugyanakkor az egyes mesterek önállóan is tevékenykedtek. A mészárosok üzleti tevékenységét valakinek majd a forrás feldolgozása segítségével kell megírni, ez azonban nem jelen bevezetőnek a feladata. Egy kérdésre azonban feltétlenül fel kell hívnom a figyelmet. Míg az 1500 és 1508 közti rész a kötetben viszonylag rövid, 1509-ben hirtelen megugrik a bejegyzések száma és terjedelme. Úgy látszik, hogy sok kinnlevősége volt a céhnek, és így ezeket nyilván kellett tartani. Számunkra ebből a tagok számára adott kölcsönök és esetleges tartozásaik behajtása az 77 PÁSZTOR 2000. 42. p. 78 MÓL DL 46582. „rectoribus seu magistris ceche camificum theotunicorum ... puta Johanni Nüssel el Thome Häkel cum potioribus ac senioribus pretacte ceche magistris personaliter astantibus.” Vö. még PÁSZTOR 2000. 87. p. 79 DE Cevins 2003. 197. p. 42. j. A szerzönö ilt tévesen magyar mészárosoknak nevezi őket. so Benda 2003. 114-119. p. 81 Regenyi 2001.41—42. p. 82 K.UBINYI 2005. 23-24. p.
