Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - Polgári értelmiség és hivatalnokréteg Budán és Pesten a Hunyadi és a Jagelló-korban
616 Társadalmi csoportok a középkori Budán volt például Boldogasszonyfalvi Jakab, különben királyi kancelláriai jegyző.137 Sok közjegyző működött a fővárosban. Az érsekek vagy pápai legátusok gyakran itt tartották szentszéki üléseiket, s így viszonylag nagyszámú közjegyző talált magának munkát.138 A fővárosban működő értelmiségi réteghez számíthatjuk még az orvosokat és az ún. gazdasági értelmiséget. Előbbiekkel más helyen kívánunk foglalkozni, itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a város lakosságához képest kevesen voltak, tevékenységük pedig elsősorban a királyi udvarhoz kötődött. A másik csoportról Jakó a következőket írja: „Műveltsége alapján lényegében a deáksággal azonosnak vehetnők, társadalmi funkciójánál és helyzeténél fogva azonban mégis megkülönböztetendőnek látjuk az ún. gazdasági értelmiség vékony rétegét. [...] Tagjai anyagilag általában függetlenebbek, mint a deákság nagy része, mert saját üzleti vállalkozásaikat akkor sem adják fel, ha olykor a kincstári adminisztrációban valamilyen szolgálatot vállaltak. Társadalmi súlyuk is jóval nagyobb, hiszen ők, a polgárság szószólói, vezetői.”139 Lényegében egyetérthetünk a fenti meghatározással. Más helyen részletesen foglalkoztunk a kincstári személyzettel a 15. század második felében. Rámutattunk arra, hogy a kincstári adminisztrációban működő személyeknek egy része rendelkezett a deákműveltséggel, a többiek, főleg a harmincadosok és pénzverő-kamaraispánok, zömükben a kereskedő - főleg fővárosi - polgárságból kerültek ki. A két testvérváros bírói székébe kerülő kereskedők többsége viselt rövidebb-hosszabb ideig kincstári funkciót.140 A kincstári hivatalok személyzete képzettség szempontjából nem volt egységes. Az alkincstartói és pénzverő-kamarási funkciót viselő (különben kereskedő) Haller János egyetemre járt,141 Hiller Wolfgang harmincados meg éppen baccalaureusi fokozatot is szerzett,142 de rajtuk kívül deákok, és az említett gazdasági értelmiség tagjai is működtek a kincstárban. A fővárosban élő hivatalnokok és értelmiségiek nagy szerepet játszottak a kulturális áramlatok terjesztésében. Irodalomtörténet-írásunk felismerte, hogy a Mátyás- és Jagelló-korban mind a deákműveltségnek, mind az új humanista irányzatnak legfőbb képviselői, illetve mecénásai a királyi kancelláriák munkatársaiból kerültek ki. Megkísérelte továbbá a kancellária két osztályának, a kül- és belügyekkel foglalkozó nagy- és az igazságszolgáltatást végző kiskancelláriának a kulturális életben játszott szerepét is szétválasztani: az előbbi, ahol főleg olasz egyetemeken járt tisztviselők dolgoztak, a humanizmust terjesztette, míg az utóbbi a nemesi deákértelmiség ideológiai centrumává vált.143 Valóban, teljes mértékben elismerhetjük, hogy mind a deákműveltségnek, mind a humanizmusnak a királyi központi hivatalok és bíróságok voltak a centrumai, s mivel ezek az intézmények Budán működtek, ez a fővárost Magyarország kulturális központjává tette. Nem lehet 137 MÓL Ft. Pannonhalmi kvt. o. lt. 1165. (54 E 2.) [MOL DF 207986.]; Liszkaival együtt hitelesít közjegyzőként Pesti Balázs fia Imre közjegyző, MÓL Ft. Zágrábi érs. It. Dec. 63., 65. [MOL DF 252094., 252096.]; Boldogasszonyfalvira Id. SZILÁGYI 1930. 117. p. 134. j.; ÉRDÚJHELYI 1899. 158. p.; KOVACHICH 1799. 191. p.; MÓL Ft. Észt. kpt. m. lt. Lad. 71. fase. 1. nr. 17-18. [MOL DF 238303-238304.] 138 Pl. 1495-ben Orsó Orsini teanói püspök, pápai legátus bírói működése során Budán az előbb említett Boldogasszonyfalvait és Lindvai Mátyást alkalmazta nótáriusként. MonVesp IV. 44., 47., 52. p. stb. 139 Jakó 1967. 220. p. 140 KUBINYI 1957. 32-36. p.; KUBINYI 1966. 240-241. p. 141 Uo. 243. p. 142 Major 1878-86. II. 195-197. p.; Schrauf 1892. 23., 95. p. 143 Vö. A magyar irodalom története 170. p. skk.
