Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - Polgári értelmiség és hivatalnokréteg Budán és Pesten a Hunyadi és a Jagelló-korban
610 Társadalmi csoportok a középkori Budán vid időre visszaszerezte a plébániát. 1495-től a budai patrícius Wann Pál (Bann, Báni, Wary), a bécsi egyetem neveltje lett a plébános.92 Utóda, Hammel (Hannel) Mihály azonban újra a királyi udvar választottja, hiszen II. Ulászló gyóntatója volt.93 A plébánia nagyszámú papsága két csoportra osztható: a tulajdonképpeni káplánokra, akiket a plébános fogadott fel „ad titulum mense sue et collegium sacerdotii aliorum, quos eadem ecclesia rémunérât”,94 valamint a javadalmasokra: kápolna- és oltárigazgatókra. Az előbbiek fizetésére több adat maradt fenn. 1496-ban például Wann kb. 15 Ft-os fizetést ígért egy felszentelés előtt álló tanulónak.95 A későbbi reformátor Cordatus Konrád, egyetemet végzett pap, a templom hitszónokaként nagyszerű lakást kapott, ezenfelül élelmezték, és 30-40 Ft-ot kapott. Prédikációiért nem részesült külön javadalmazásban, de a holtakért való könyörgésért kapott pénzt.96 Tehát a káplánok viszonylag jól éltek, azonban mint a plébános személyes alkalmazottait, bármikor elbocsáthatták őket. A javadalmasokat csak kánonjogi eljárással foszthatták meg beneficiumaiktól; közöttük azonban sok volt a fel nem szentelt pap, akik maguk helyett teendőik ellátására másokat fogadtak fel. Volt a templomban kórusmester, a nagyszámú pap felett a fegyelmezési jogkört viszont egy „iudex capellanorum” gyakorolta.97 A templom papsága között kevés volt a budai. Maga Wann is többnyire idegeneket fogadott fel. Váci, egri, boroszlói egyházmegyei klerikusokról maradtak adatok. Sok köztük a magyar: például Pápai István, Ácsai Márton, Hosszú Péter, Kokádi Mátyás, Leányfalusi Péter stb. A többség azonban német lehetett, például Salczer, Lausitzer, Cordatus és mások.98 99 Hasonló volt a helyzet a többi budai plébániánál is. Itt is más egyházmegyei, idegen klerikusok működtek, például Nádasdi Benedek, Zágrábi Péter, Köleséri Pál, Kórodi Mátyás, Bessenyői Ferenc." Pesten a polgárság valamivel több befolyást tudott biztosítani magának a plébánia betöltésére. Az 1470-es évek elején Szentmihályi János pesti esküdt Mihály nevű fia, Szegedi Bodó István deák pesti bíró sógora töltötte be ezt a tisztet. Már említettük, hogy egyetemet végzett.100 Utóda a valószínűleg nemes Nagyrévy Gál pesti polgár fia András, később termopülei felszentelt püspökként az esztergomi érsek segédpüspöke is lett.101 A plébánia javadalmában a Pest megyei kisnemes, Hernádi Jakabffy János követte. Neki is lehetett pesti rokonsága, mert amikor 1506-ban a pápa megerősítette a plébánia birtokában, a bullát Pesti Jakabffy Jánosnak címezte.102 Utána valószínűleg András plébános unokaöccse, Nagyrévy Pál gallipoli c. püspök 92 Kubinyi 1966. 259. p. 130. j. 93 FÓGEL 1913. 53., 73., 94., 117. p. 94 MonVesp IV. 136. p. 95 Uo. 96 WlCZIÁN 1964. 219-222. p. 97 Kórusmesterre pl. MÓL Ft. Pozsony v. lt. oki. 4700. sz. [MOL DF 242765.]; valamint és egyben a káplánok bírájára: uo. 5288. sz. [MOL DF 243332.] 98 MonVesp IV. 134., 136-137. p.; MÓL DL 32522.; MÓL DL 14054.; MÓL Ft. Észt. kpt. m. lt. Lad. 45. fasc. 4. nr. 7., fasc. 8. nr. 9„ fasc. 12. nr. 7-8. [MÓL DF 237459., 237553., 237579-237580.]; MÓL Ft. Pozsony v. lt. oki. 5288. sz. [MÓL DF 243332.]; BORSA 1957. 360-363. p. 99 MÓL Ft. Észt. pr. It. Arch. eccl. vêtus nr. 46. [MOI DF 249009.]; Észt. kpt. m. lt. Lad. 45. fasc. 4. nr. 5-7., fasc. 6. nr. 1„ fasc. 8. nr. 9„ fasc. 12. nr. 7-10. [MÓL DF 237457-237459., 237504., 237553., 237579-237582.]; MÓL DL 15482., 21526. Ld. még alább, 135. j. íoo Kubinyi 1966.264-265. p. 101 MOL DL 18701.; NÉMETHY 1890.1. 83., 95-96. p. 102 Uo. 97. p. 1. j.; Prot. Búd. 97., 240. p ; MÓL DL 61983.
