Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - Polgári értelmiség és hivatalnokréteg Budán és Pesten a Hunyadi és a Jagelló-korban
Polgári értelmiség és hivatalnokréteg Budán és Pesten... 607 műveltség adta meg, hanem az a szokásjogi ismeret, amelyet a tanulók a hiteles helyi kancellária munkájában való közreműködésükkel szereztek meg.59 Iskola működött a királyi udvarban is. Amikor a király és kísérete 1523-ban Győrött járt, az ottani káptalan nem csupán a királyt, királynét, kancellárt, titkárokat, hanem a „kancellár úr iskolásait” is megajándékozta. Ezek a kancelláriai „iskolások” azonban bizonyára inkább joggyakornokoknak tekinthetők; közülük kerülhettek ki a kancelláriai; kúriai, hiteles helyi jegyzők, illetve ezek nagy része.60 Lehet, hogy Lobkovicz Bohuslav ismert mondása a 16. század eleji kancelláriára, hogy az „inkább akadémia, mint kancellária”, ezzel is kapcsolatban volt.61 Azonban a királyi udvarban nem csupán a kancellária mellett folyt nevelés. Nem tudjuk ugyan hogy az a Szerémi János deák, volt inárcsi iskolamester, aki 1450-ben a Budán épült királyi kápolna körüli iskolában tartózkodott,62 mit csinált ott, tanult-e vagy tanított, valamint azt sem, hogy akkor mit értettek a kápolnai iskolán - a későbbi időben azonban kétségkívül tanítottak a királyi kápolna mint ének- és zenekar mellett. Magas színvonalú ének- és zenekari képzést nyerhettek az itteni tanulók. II. Lajos idejében a kiváló tudós és zenész, sziléziai Lang János, aki krakkói és bécsi tanulása során nyerte el az artium magister címét, vezette ezt az iskolát.63 A polgárság gyermekeit azonban mind alap-, mind pedig középfokon elsősorban a plébániai iskolák nevelték. Városi iskolákban ugyanazt tanították, s éppúgy lehetett litteratusi címet és tudást szerezni, mint a káptalani iskolákban, ahogy ezt a Sárospatakon tanult későbbi érsek és főkancellár, Szálkái László deák példája mutatja.64 A budai és pesti iskolákban egyre kiválóbb képzettségű tanárok működtek, színvonaluk - legalábbis a budai Nagyboldogasszonytemplom iskolájáé - az egyetemit is megközelítette. 1452-ből ismerjük a budai Szent Péter mártír-plébánia iskolamesterének, Eperjesi Imrének a nevét. Nem tudjuk ugyan, hogy járt-e egyetemre, de más városból származott, és így fővárosi megbízatását nyilván tudásának köszönhette.65 Ugyanebben az évben az ugyancsak budai Magdolna-plébánia iskolájában két clericus scolét említenek: Rákosi Pált és Temesvári Andrást.66 Nehéz megállapítani, hogy tanítóknak vagy tanulóknak kell-e őket tekinteni. Mindkét esetben azonban az iskola jelentőségét tudjuk működésükből igazolni. Ha tanulók voltak, ez azt jelenti, hogy még Temesvárról is jöttek tanulni Budára, ha tanítók, akkor azt, hogy az iskolában többen tanítottak. (Legalább hárman, mert egyikük sem a rektor.) Az utóbbi a valószínűbb, mert Rákosit azzal a Rákosi Bálint fia Pállal azonosíthatjuk, aki 1450-ben iratkozott be a bécsi egyetemre.67 Ugyanennek az iskolának a rektora volt 1480-ban a szülőhelyéről Szondinak nevezett Tompa Fábián, aki 1472-ben iratkozott be a bécsi egyetemre, ahol baccalaureusi fokozatot szerzett, 1480-ban pedig földesuraitól, az óbudai apácáktól kapott oltárigazgatói javadalmat szülővárosában, a Bács megyei Szond mezővárosban.68 59 Uo. 60 IVÁNYI 1918. 20-21. p. 61 Vö. ÁBEL 1881.43. p. 62 MÓL DL 98140. 63 HOFFMANN-ErbrECHT 1964. 31-32. p. 64 Ld. pl. Gerézdi 1962a. 35-37. p. 65 MÓL Ft. Észt. kpt. m. It. Lad. 45. fasc. 4. nr. 5. [MOL DF 237457.] 66 Uo. Lad 45. fasc. 12. nr. 9. [MOL DF 237581 ] 67 SCHRAUF 1892. 109. p. 68 SCHRAUF 1902. 119. p.; BÉK.EFI 1910. 500-501. p,; MÓL DL 18324., 18382.
