Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - Polgári értelmiség és hivatalnokréteg Budán és Pesten a Hunyadi és a Jagelló-korban
Polgári értelmiség és hivatalnokréteg Budán és Pesten... 601 Korszakunkban a számba jöhető két legfontosabb külföldi egyetemen, a bécsin és a krakkóin összesen 284 budai, pesti és a két várost környező falvakból és mezővárosokból származó hallgató iratkozott be.12 Buda és környékéről származó hallgatók a bécsi és krakkói egyetemeken, 1440-1529 Egyetem Buda Pest Környék Összes Szám% Szám % Szám % Szám % Bécs 114 69,5 64 59,3 4 33,3 182 64,1 Krakkó 50 30,5 44 40,7 8 66,7 102 35,9 Összesen 164 100,0 108 100,0 12 100,0 284 100,0 Az egyetemre beiratkozottak számának változása különben érdekes eredményeket hoz. Szinte fokozatosan emelkedik. A legtöbben vannak 1500-1509 között: 53 fő. Utána esik a szám. Talán jogosultak vagyunk azt gondolni, hogy ez a változás összefügg a főváros és környéke gazdasági helyzetével. Más egyetemeket nem nagyon látogattak a fővárosi polgárok. Olasz területre például csak azok mentek, akik római vagy kánonjogból akartak doktorálni, és előtte már Bécsben vagy Krakkóban artium magisterek lettek. Ilyen volt Szentmihályi János pesti esküdt Mihály nevű fia, pesti plébános,13 Juncker Péter budai patrícius János fia, veszprémvári prépost,14 padovai hallgatók. A budai Kakas János Bécsben lett baccalaureus, majd Krakkóban magister. Utána iskolamesternek nevezték ki Egerbe, ahol oltárigazgatóságot is szerzett. Egerből Bolognába ment, ahol négy évig tanult, de úgy látszik, megbukott, és hazaindulva két hónapos padovai tartózkodás alatt szerezte meg a doktorátust. Végül Szathmáry pécsi püspök, kancellár szolgálatába lépett, és kanonoki javadalomban részesült ura egyházmegyéjében.15 Az olasz egyetemeken tanult fővárosi polgárfiúk zöme tudását egyházi javadalmak birtokosaként hasznosította. Budai származású domonkos szerzetesek szintén előszeretettel zárták le tanulmányaikat olasz földön.16 Hihetetlenül alacsony a város lakosságához képest az egyetemekre beiratkozottak száma. Még furcsább képet alkothatunk magunknak a budai és pesti polgárok műveltségéről, ha figyelembe vesszük a fokozatot szerzett hallgatók alacsony számarányát. Aki már baccalaureus lett, az többnyire magisterség szerzésére is törekedett. Az a néhány budai, vagy pesti, aki maga is tanított, vagy vizsgáztatott külföldön, ezek közé tartozott. Bécsben tanított Budai Gergely (olykor György néven is említik) (1449-52), Márton (1451), Pesti Imre (1472), István (1474), Gergely (1479), Budai Wan(n) János. (1488) és Ruprecht János (1491). Egyikük lehetett az a Budai János, aki 1490-ben és 1499-ben adott elő. Budai Miklós 1491-ben volt tanár. Vizsgázta12 Ld. fenn, a 9. jegyzetben idézett egyetemi anyakönyveket. 13 KUBINYI 1966. 264-265. p. 14 Uo 257. p. 15 Kubinyi András: Budai Kakas János és történeti feljegyzései. Tanulmányok Budapest Múltjából, 18. köt. (Sajtó alatt.) [KUBINYI 1971c. - A Szerk ] 16 Veress 1941. 650., 682. p. (mutatók alapján).
