Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - Parasztok fővárosba költözése a középkor végén
588 Társadalmi csoportok a középkori Budán volt-e az a Baranyai Mátyás, aki 1540-ben 600 Ft-ért megvette a Várdaiak budai kőházát. MÓL [148] Kamarai lt. [helyesen: MKA] NRA. Fasc. 3. Nr. 7. Baranyai Pál 1510-ben a budai Szénaszeren lakott, Budai Istvánnál. A város Aranypohár szőlőhegyén 25 köböl bora termett, Budai bortizedjegyzék 1510. Baranyai Péter. Mind 1505-ben, mind 1510-ben a budai Aranypohár szőlőhegyen volt szőlője, 23, illetve 40 köböl bora termett. 1510-ben a Duna mellett lakott. Budai bortizedjegyzék 1505., Budai bortizedjegyzék 1510. Berenemi Gergely Buda Csörgő utcájában lakott, szőlője a Formánkútnevü városi szőlőhegyen volt, ahol 50, illetve 70 köböl bora termett. Budai bortizedjegyzék 1505. Budai bortizedjegyzék 1510. Beremenmezőváros, a Kórógyiak birtoka. CSÁNKI 1890-1913. II. 461. p. Dánóczi András 1495-ben Buda Alhévíz nevű külvárosában volt háztulajdonos. MÓL DL 20319. Dánóc mezőváros, a Szekcsői Herceg családé volt. CSÁNKI 1890-1913. II. 462. Dánóczi Péter, az előbbivel együtt háztulajdonos. 1510-ben alhévízi lakosként szőlője van Buda Bársonmál szőlőhegyén, 72 köböl bora termett. Veszprémi kpt. gazd. lt. Budai bortizedlajstrom. Kopácsi Bálint budai polgár özvegye eladja itteni szombatpiaci házát 1457-ben 160 ft-ért. MÓL DL 15196. Kopács falu a Marótiaké volt. CSÁNKI 1890-1913. II. 498. p. Kopácsi Dénes deák 1428-ban kamara haszna adószedő volt, utána Felhévízen élt, majd a budai polgári ellenzék vezetőjeként 1440-ben budai bíróvá választották. KUBINYI 1964b. 149-155. p. Mohácsi Gergely a budai Aranygomb szőlőhegyen fekvő szőlőjével kapcsolatban (345, illetve 50 köböl bora termett) 1505-ben Gáspár deák, 1510-ben Drágffy János házában lakónak mondják. Ez utóbbi évben a Formánkút szőlőhegyen (termése 97 köböl) is volt szőlője. Lásd a tizedlajstromokat. Mohácsi Illés 1505-ben Buda Szentpéter külvárosában lakott, Taligás Gergelynél, az Aranypohár szőlőhegyen 125 köböl bora termett. Lásd a tizedlajstromot. Mohács mezőváros a pécsi püspökségé volt. CSÁNKI 1890-1913. II. 463. p. Nagyvölgyi László budai polgár 1456-ban, MÓL Ft. Bártfa v. lt. oki. 861. sz. [MOL DF 213553.] Valószínűleg a hasonló nevű nemescsaládból. CSÁNKI 1890-1913. II. 555. p. Lehet, hogy a későbbi királyi lovászmester. (FÜGEDI 1965a. 54. p.) Patacsi György 1458-ban Budán lakó közjegyző. Észt. kpt. m. lt. Lásd 45. fasc. 6. nr. 1. [MÓL DF 237504.] Lehet, hogy Budai György deákkal, a főváros egyik leghíresebb ügyvédjével és várospoltikusával azonos. Lásd rá KUBINYI 1968a. 221. p. Patacs a pécsi püspöké volt. CSÁNKI 1890-1913. II. 515. p. Pécsi Benedek valóban Pécs városából származott, ahol neki, és feleségének Katalinnak 1485-ben még ingatlana volt. (MonVesp III. 298-299. p.) Legalább kétszer, 1482-ben és 1502-ben említik budai tanácstagként. BFL ME 4. sz. [MÓL DF 286051, kiadása: Budai mészárosok 362-364. p.], MÓL 93580., MÓL Ft. Bártfa v. lt. oki. 3686. sz. [MÓL DF 216573.] Kereskedő volt. 1494-1495: ENGEL 1797-98. I. 82., 155. p. 1505-ben Szentpéter-külvárosi házában lakott Kapás Tamás, a Vereskő szőlőhegyen pedig szőlője volt. (Lásd tizedlajstrom.) Egyéb adatok: MÓL DL 32167. Pécsi Benedek az előbbivel nem azonos, feleségével és négy gyermekével 1526-1541 közt jön elő. Észt. főszék. kvt. Kézirattár. Formulae styli. Bónis György barátom szíves közlése. Pécsi István 1489-ben háztulajdonos Buda Szentpéter külvárosában. MÓL DL 19567.
