Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - Parasztok fővárosba költözése a középkor végén
576 Társadalmi csoportok a középkori Budán ban Pest és Óbuda esetében igen. Míg Pestre elsősorban Baranyából és Somogyból, addig Óbudára Somogyból és Zalából költöztek. Ha abból indulunk ki, hogy a város szükebb piackörzete szempontjából a megyebeli hovatartozásnál nagyobb a jelentősége a központi helytől való távolságnak, és statisztikánkat ennek figyelembevételével állítjuk össze, a kapott kép még világosabb lesz. A három város legszűkebb, kétmérföldes piackörzetének kétszeresét, kb. 35 kilométert véve alapul a következő statisztikát kapjuk. 2. táblázat. Budai, pesti és óbudai polgárok származáshelyei Származáshely Buda Pest Óbuda Szám% Szám % Szám % 35 km-es körön belül 54 23,4 40 40,8 23 50,0 Dél-dunántúli megyék 74 32,0 14 14,2 11 23,9 Az ország többi része 103 44,6 44 45,0 12 26,1 Összesen 231 100,0 98 100,0 46 100,0 V.7 a táblázat világosan mutatja egyrészt Buda fővárosi jellegét (a közvetlen környék viszonylag jelentéktelen), másrészt az országos arányhoz képest a nagyarányú délvidéki bevándorlást, főleg Budán. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy ez a nagy arány nem csupán látszólagos-e, hiszen a középkor végén úgy látszik, ezek voltak a legnépesebb megyék. Legalábbis a 15. század végi Magyarországon a legnagyobb portaszámú öt megye Baranya, Somogy, Ternes, Tolna és Zala (ebben a sorrendben) volt, és így elképzelhető, hogy az ország központjába innen jöttek a legtöbben.37 A négy megyében együttvéve 44 860 portáról tudunk, ami 247 859,5 össz-magyarországi portának 18,5%-a. Pestet leszámítva ez a százalékarány alacsonyabb, mint a dél-dunántúliaké a három testvérvárosban. Ha azonban arra gondolunk, hogy épp Pesten, de a másik két városban is, a Pest és Pilis megyeiek az országos aránynál jóval magasabb százalékkal voltak képviselve, a dél-dunántúliak aránya jóval magasabb lesz. Nem kevésbé tanulságos az egyes megyék százalékarányának összehasonlítása sem. 37 Vö. Szabó 1963b. 69. p.
