Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban
Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban 563 utcában lakó előkelő ötvösökhöz, a céh vezetőihez. Ugyancsak Buda külvárosában élt nemes Szentgyörgyi Mihály zsemlyesütő mester.170 A nemesi rokonsággal általában akkor találkozunk az oklevelekben, amikor írásba foglalják a polgárhoz feleségül ment nemes nő birtokrészével kapcsolatos jogügyleteket (elsősorban az eladásokat). Ismeretes, hogy a feudális jog szerint a nemes nőt feleségül vett nem nemes gyermekei apjuk jogállását örökölték, legfeljebb „agilis” címmel mintegy félnemesnek tartották őket.171 Az is kétségtelen azonban, hogy legalábbis 1514-ig, amennyiben ezek nemesi birtokrészt (pl. leánynegyedet) örököltek, mégis általában nemesnek számították őket, sőt „post uxorem” a nemesasszonyok nem nemes férjeit is.172 A budai és pesti anyag ebben a vonatkozásban is érdekes adalékokat szolgáltat. A Szlavóniából származó Kakas Mihály budai polgár a Fejér megyei nemes Csuti Sós Ilonát vette feleségül. Fiuk, János 1511-ben Páduában nemesként szerzi meg a doktorátust.173 Nem tudjuk azonban, nem volt-e esetleg Kakas Mihály maga is nemes. Budai Miklós deák a Gömör megyei nemes Héthy családba nősült, de bizonytalan, hogy ezáltal ő nemes lett-e.174 A legvilágosabb képet a Buda-külvárosi Böcskey András házasságai nyújtanak. Először úgy látszik, polgárnőt, míg utána még kétszer nemesasszonyokat vett feleségül. Második feleségétől, nemes Gercsei Fonthos Borbálától, a Buda-külvárosi Horváth István özvegyétől két fia született. 1512-ben, amikor Böcskey feleségével és két fiával Gercsén birtokrészt szerez, a káptalan mind őt, mind fiait nemesnek mondja. 1520-ban Borbála asszony végrendeletileg fiává és társörökösévé fogadja férje első házasságából született fiát. Ekkor (hat évvel 1514 után ! ) a káptalan már sem Böcskeyt, sem az első házasságából született fiút nem nevezi nemesnek, azonban a nemes nőtől született két fiát annak. A következő évben Böcskey már egy másik, ugyancsak gercsei kisnemesasszony férje, ekkor sem mondják nemesnek.175 A káptalan 1512-ben nem nevezi nemesnek a budai Szőcs Mihályt sem, pedig nemes Szákai Orsolya férje, akinek elég jelentős Bács megyei birtokai vannak. Gyermekei közül azonban fia, Balázs nemes, míg Katalin leányának Nagy István, Krisztinának Szabó Mihály budai polgár férje nem az. Kézműves (de a felső rétegből) és nemesi családok összeházasodására vonatkozik tehát adatunk. Szákai Orsolya előbb úgy látszik, a nemes Öki Bodor család valamelyik tagjának felesége volt, ugyanis gyermekei féltestvérük, nemes Öki Bodor Pál után örökölnek.176 A nemes Alkeszi Szabó Miklós leánya, Katalin a budai Baráth Jánoshoz ment hozzá. Férje az oklevélben nem nemes, fiai, Ágoston és Ferenc azonban nemesek: 1514-ben.177 Nemes Gercsei Beczy Imre leányai közül ketten mentek budaihoz férjhez: Orsolya nemes Török Jánoshoz, Katalin Szakái Imréhez. Ez utóbbi nem volt nemes.178 Egy budai ötvös viszont a Budán is háztulajMOL DF 275871.]). Tamás talán azonos lehet azzal a Szentpéter-ktllvárosi Tamás ötvössel, kinek formánkúti szőlőjén Budán 1505-ben 40, 1510-ben 107 köböl bor termett. 170 1517: Prot. Búd. 407. p. A kéthelyi pap által megölt nemes fivére haláláért veszi át az elégtétel összegét másik, szintén nemes testvérével a gyilkostól. 171 TlMON 1919. 600. p.; ECKHART 1946. 330. p, Vö. Werbőczy István Hármaskönyve, I. rész 7. cím (HK 62. p.). 172 Mályusz 1941. 325-326. p.; BÓNIS 1947. 462^469. p. Vö. még Timon 1919. 599. p. 173 Ld. Kakas János és történeti feljegyzései c., sajtóra kész cikkünket. [KUBINYI 1971c. - A Szerk.] 174 FORGON 1909. 1. 292-293. p. 175 1512: Prot. Búd. 96-97. p.; 1520: uo. 552-552a.; 1521: uo. 567-568 p 176 1512: Prot. Búd. 137-138. p ; 1513: uo. 173-174. p.; a Szákaiakra ld. CsÁNKl 1890-1913. II, 179., 224. p.; Az Öki Bodorokra: uo. II. 170. p. 177 1514: Prot. Búd, 289-290. p. 178 1515: Uo. 335-336., 340-341. p.
