Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban
560 Társadalmi csoportok a középkori Budán sekkel. Ezt mondhatjuk el Kovách István budai bíróról154 vagy a Kanczlyrokról, akiknek kereskedelmük mellett hivatali funkcióik, birtokszerzésük, házasságaik teljesen a középbirtokos nemest mutatják, azonban spekulációs jellegű birtokpolitikájuk inkább polgári, mint feudális jellegű. A Tétémyek viszont sem hivatalt nem viseltek, sem pedig nemesek nem voltak, de középbirtokos nemesekkel összeházasodva szereztek birtokokat. Polgári életmódjukat azonban nem adták fel, nem költöztek birtokaikra. A magyar patriciátus közt különös helyet foglalt el a Szabó-Cotta- atyafíság. A Szabók azon magyar családok egyike voltak, amelyek - és nem is egy alkalommal - németekkel is házasodtak. Őróluk ugyanezt lehetne elmondani, mint a német patriciátusról, más városi patríciusokkal is összeházasodnak, mint esztergomi polgárral vagy a kassai bíróval. A különbség csak az, hogy a kassai Gábriel György nemcsak gazdag német kereskedő, hanem magyar középbirtokos nemes is volt! Pesten hasonló a helyzet. Az itteni patríciusok között is voltak olyanok, akik hivatalviseléssel gazdagodtak meg, és szereztek nemességet, mint például a Fejérek,155 156 vagy Tatai György. A budai és pesti magyar patríciusok természetesen nemcsak vidéki nemesekkel, hanem saját rétegükhöz tartozókkal is összeházasodtak. A Nagy-Iváncsy-Pathócsy, a Kalmár-Themesközy, a Szabó-Cotta, a Figgini-Sankó házasságok Budán, a Szentmihályi-Szegedi Bodó, a Kis-Huszár, a Flassy-Kalmár155 pedig Pesten a patriciátuson belül jöttek létre. Igen ritka azonban - szemben a budai németekkel - a más magyar városok patríciusaival kötött házasság. Legkülönösebb, hogy a budai és pesti magyar patríciusok közt lényegében nem jött létre rokoni kapcsolat. Egyetlen kivétel Thorday János és Mizsér Margit házassága, ugyanis Götthnek a Mizsérek közé kerülése, mivel nem volt patrícius, nem számítható ide, az Eisaler-Haller házasságot viszont németek kötötték. Más városok polgáraival kötött házasságok közé tehát ezeket és a Szabó-Gábriel házasságot leszámítva, csak a szegedi nemes patríciusoknak a pestiekkel létrejött atyafiságait számíthatjuk. Ezek az atyafiságok szinte behálózták az összes magyar nyelvű város patriciátusát: Temesvárott, Nagyváradon és Székesfehérvárott. 154 KUBINYI 1957. 41. p. 113. j. Lehet, hogy ő volt az a Smid István nevű budai, aki 1457-1458-ban déligyümölcsöt és késeket hozott be az országba (KOVÁTS 1902. 150. p.). Birtokokat szerzett és adottéi Pilis és Békés megyékben (MÓL DL 16625-16626., 17562., 17640., 18671. Kétszer Kovácsy néven). Öt gyermeke volt, az egyik lánya, Katalin Románfalvi Fejér Jób felesége lett (MÓL DL 17640.). Ld. még 184. j. 155 Pesti Fejér György 1469-ben vízaknai officialis, 1470-ben volt erdélyi vectigalszedő, 1482-ben pesti tanácstag (MÓL DL 45334.; MÓL Ft. Beszterce v. lt. oki. 686. sz. [MOL DF 247840.]; MÓL DL 93580.). Fejér Benedek fia, Ferenc 1471-ben iratkozik be a bécsi egyetemre, míg Benedeknek 1483-ban pesti mészárszékét, 1512-ben pedig itteni Nagy utcai házát említik. Ez a ház ekkor Fejér Pálé (Matrikel II. 126. p.; Schrauf 1902. 117. p.; MÓL DL 18799.; Prot, Búd. 139-140. p. és 87-88. p ). 156 Hassy János 1503-ban és 1512-ben esküdt (MÓL DL 61945; Lukinich 1937—42. II. 69. p.). 1516-ban a pesti tanácsot képviseli (Észt. kpt. m. lt. Lad. 25. fasc. 3. nr. 2. [MOL DF 236377.]). 1512-ben az apácák jenői majorságát foglalja el, és ugyanakkor Pest megyei birtokot tart kezében zálog címén (Prot. Búd. 149., 136-137. p.). Egy 1519-es adat szerint borkereskedő (Vasvári kpt. o. It. Lib. Instr. fasc. 15. nr. 3. [MÓL DF 262552., regesztája: KÓTA 1997. 659. sz.]-Mályusz reg.). 1522-ben már néhai, özvegye Kalmár András pesti polgár lánya volt (Prot. Búd. 606-607. p.). 1525-ben egy másik (?) Hassy János neve fordul elő a forrásokban, aki Farkas Tamás és Fekete János társaként hitelezője az udvarnak (KUBINYI 1959a. 108. p.). Ez vagy az előbbi rokona, vagy - és ez a valószínűbb - az udvar csak ekkor térítette meg régi adósságát. 1533-ban előfordul még Haschi Pál, kit felváltva neveznek budainak és pestinek ([ÖStA] Hofkammerarchiv Wien. Hoffinanz [Ungarn ] Exhibit. Prot. [jelenleg: Protokolle Exp ] Bd. 182. 101. és 109. p. [Mályusz reg.])
