Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda város pecséthasználatának kialakulása
276 Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság conclavi valószínűleg tehát egy conclavis nominativusú, nőnemű főnév egyes számú ablativusa, és értelme kettős zár, kulcs, esetleg pecsét lehet. A seraci szó valószínűleg egy *seracus, -a, -um melléknév egyes hímnemü genitivusa, vagy egy *serax, - is melléknév egyes ablativusa. Ilyen szavakat azonban sem a klasszikus, sem a középkori latin nyelvben nem találunk. Már Schmall42 és Gárdonyi43 helyesen a sera szóból, illetve ennek tövéből származtatták, de mindenképpen egy *seracio, seracere ige praes, impf, egyes szám harmadik személyét, seracitot akartak a mondatból kiolvasni. Ez azonban csak abban az esetben volna lehetséges, ha a sigillum beletartozna a mondatba, ez azonban a fentiek értelmében lehetetlen. Viszont ha a sigillum nem tartozik a mondathoz, akkor annak csak a verba lehet az alanya, ami többes szám: míg a seracit. egyes számú alak. A seraci tehát nem lehet igealak, hanem csak egy lezárt, átvitt értelemben „erődített” jelentésű melléknév alakja.44 A kérdés csak az, hogy melyik szó jelzőjeként szerepel. Kapcsolhatjuk a Pest castrumhoz is, második declinatiós melléknévként, akkor a mondat értelme a következő: Az erődített Pest vár ezen kettős zára (pecsétje) alatt (megerősített) szavai. Ha azonban harmadik declinatiós melléknévnek fogjuk fel, akkor a conclavi jelzője, és mivel a szó értelme rokon, azt emeli ki (Pest vár ezen záros kulcsa [pecsétje] alatti szavai).45 A budai pecsét ábrázolásának magyarázatául az előlapból kell kiindulni. Ez, mint említettük, hétszer vágott pajzsot mutat, ami nem más, mint az ún. Árpád-házi családi címer, amit Imre király46 használt először. Nem véletlen ez, hisz Európában mindenütt a tulajdonos címerének felvétele a városi pecsétek egyik leggyakoribb csoportjának jellegzetessége.47 A magyar királyi városoknál hol a kettős kereszt, hol a vágásos pajzs, az Anjou-korban a liliomokkal kombinálva, hol pedig ezek összekapcsolása jelzi a királyi foldesuraságot.48 Nemcsak a városok veszik át így sokszor a király címerét, hanem az országos főméltóságok viselői is gyakran alkalmazzák hatalmi jelként az országcímer elemeit pecséteiken.4'1 A vágásos pajzs használata korjelző jelentőségű. Imre és II. András pecsétéin és pénzein állandóan ott találjuk a vágásos címert,50 ami azonban IV. Bélától az Anjoukig eltűnik.51 Nem tartjuk valószínűnek, hogy egy olyan jelentős királyi város, mint Buda, olyan királyi címert vésetett volna pecsétjére, amely akkor nem volt szokásban. Ezek szerint a pecsét előlapját nem helyezhetjük sokkal későbbre II. András halálánál. Azonban nem is előzhette meg nagyon ezt az időpontot, hiszen Buda pecsétje csak hétszer vágott, ami II. András utolsó nagypecsétjének hatására mutat.52 A korábbi királyi pecsét kilencszer vágott pajzsot tartalmazott,53 ami megfelel az esztergomi nagypecsétnek. Már előbb rámutattunk arra, 42 Schmall 1896. 4. p. 43 Gárdonyi 1911.116. p. 44 Serare annyi mint seris claudere, azaz bezárni: Du Cange 1883-87. VII. 434. p., (itt az összes változatai megtalálhatók). A magyarországi latinságban sem volt ismeretlen a szónak ez a jelentése. A 14. századi krónikaszerkesztés 82. fejezetében pl. „seratis ianuis” kifejezés található: SRH I. 339. p. 45 A felirat megfejtésében Kumorovitz L. Bernât és ifj. Horváth János tanácsaira támaszkodhattunk, akiknek ezúton is hálás köszönetét mondunk 46 HÓMAN 1918-21. 5. p.; KUMOROVITZ 1942. 9. p. 47 Ld. pl. Ewald 1914.212. p. 48 IVÁNYI 1911. 17. p.; Darvasy 1942. 21-25. p. 49 Kumorovitz 1944.47. p. 50 Hóman 1918-21. 5. p. 51 Uo. 11. p.; Kumorovitz 1942. 9., 21. p. 52 Uo. 9. p. 53 Uo.
