Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda város pecséthasználatának kialakulása
Buda város pecséthasználatának kialakulása 275 Pest castri verba seracit (A Pestvár alatti polgárság pecsétje megerősíti a szavakat).35 A szöveg értelmezésében három szó a vitás: az első, a conclavi és a seraci. Az első betű valóban a Sigillum szó rövidítése. Igaz, bár gyakran jelölik a rövidítést ponttal, a pont kihagyása és az S betűnek a következő szóval való összeírása igen gyakori jelenség a szfragisztikában.36 A NAC pedig egész nyilvánvalóan olvasási hiba HAC helyett, és olyan kiváló paleográfus, mint Gárdonyi Albert tévedését csak azzal magyarázhatjuk, hogy egy rongált pecsétet vett alapul. Ezzel azonnal elesnek a nactum és náció megoldások. A Hac önmagában is értelmes szó, a hic, haec, hoc névmás egyes számú nőnemű ablativusa. A hac éppen ezért nem lehet kapcsolatban a sigillum szót jelentő siglával. Véleményünk szerint a sigillum egyáltalán nincs kapcsolatban a mondattal. Ez nem egyedül álló a szfragisztikában: egy francia ferencrendi pecséten például, amely Szent Ferencet és Szent Klárát (akik testvérek voltak) ábrázolja, a következő köriratot látjuk: S’Haec: est: vera: fraternitas: Itt sincs a rövidítési jellel ellátott S betű elválasztva a szövegtől, és nem találunk mondattani kapcsolatot sem közte és a szöveg közt.37 38 Ezek szerint az S betűt kihagyva a mondat: Hac sub conclavi Pest castri verba seraci. így a szöveg jelmondatszerü. Itt utalnunk kell a fentebb előadottakra, miszerint a pecsétek hátlapján gyakori a verses, többnyire leoninus jelmondat. Ha megvizsgáljuk verstanilag a köriratot, valóban azt találjuk, hogy - habár döcögő - de mégis szabályszerű hexameterrel van dolgunk, amelynek a cezúrát megelőző féltagja rímel az utolsó taggal, tehát leoninus. I - - I - - Hl - I - -I - - - I —I Hac sub con-cla-vi Pest cas-tri ver-ba se-ra-ci Miután szabály szerint a hexameternél az ötödik tagnak mindig daktilusnak kell lennie, itt is megtaláljuk a daktilust. A zavaros szöveg értelmezése ezzel már jóval megkönnyebbült, hiszen a versláb érdekében a költő megváltoztathatta a szórendet és nem volt kötve a mondattani szabályokhoz. Vizsgáljuk meg tehát a két zavaros szót, a conclavit és a seracit. A conclavi szót általában a conclavéból, a pápaválasztó gyűlések névéből származtatták. Schmall szerint is: conclave = gyülekezet.,í! Gárdonyi a conclavét locus munitusnak fordítja (A Pestvár erődje alatti polgárság...), később azonban hajlik Schmall álláspontja felé azzal a módosítással, hogy a conclave itt is választói gyülekezet ugyan, azonban a királyválasztásokkal áll kapcsolatban.39 Véleményünk szerint a conclavi nem származik a conclave szóból. Az ugyanis semlegesnemű, míg a köriratban a conclavinak nőneműnek kell lennie, hiszen a hac szócska csak ehhez tartozhat. Maga a conclave főnév con és clavis (ez nőnemű!) összetételéből származik. Clavis = zár, kulcs.40 A pecsét hátlapját igen gyakran hívják clavis sigillinek - elsősorban Nyugaton,41 a 35 Gárdonyi 1911.117. p. 36 Királynéi pecséteken is. Kun Erzsébet királyné 1273. évi pecsétjének hátlapján pl. + SVXORIS (MÓL DL 844.). Menyének, Anjou Izabella-Erzsébetnek 1276. évi pecsétje hátlapján: + SEL... (MÓL DL 964.). 37 Collections Sigillographiques 8. sz. Arles város bulláján a leoninus felirat előtt szintén megtaláljuk a Sigillum rövidítését, amely itt sem tartozik a mondathoz. +.S:VRBS: ARELATENSIS: EST: HOSTIBVS: HOSTIS: ETENSIS. Vö. CHARVET 1883. 1046. sz. 38 Schmall 1896.4. p. 39 GÁRDONYI 1911. 117. p. 40 Georges 1913-18.1. 1403. p. 41 Ld. pl. Cambrai város 1227. évi ellenpecsétjének köriratát: + Clavis Cameracae Civitatis. Vö. DEMAY é. n.
