Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
A királyi székhely és a főváros - Buda, Magyarország középkori fővárosa
230 A királyi székhely és a főváros A kérdést tovább bonyolítja egy 16. század első feléből származó magyar nyelvű forrás: „az Szeged nagy váras Magyarországnak; más penig hogy király fő várasa vóna”.9 Miután Szeged sohasem volt a király fővárosa, a „civitas principalis”-t vagy a vele azonos értelmű „civitas capitalis”-t, akár a német „Hauptstadt’’-ot vagy a magyar „fő város” kifejezést - középkori forrásokban -, nem fővárosnak, hanem fő városnak kell értelmeznünk. Ugyanezt mondhatjuk a külföldi országok esetében.10 Ettől függetlenül teljesen nem zárhatunk ki a fenti I. Károlytól származó oklevél értelmezésekor egy „főváros” jelentést sem. Adatunk szövegezése ugyanis egyértelműen fogalmaz: a király a kormány átvétele után érkezik „civitas principalis”-ába, Budára. Ezzel vissza is utalhatunk a másik 1308-as adatra, amely Budát mint „sedes regni”-t említi. Ennek is van külföldi párhuzama: 1166-ban Barbarossa Frigyes Aachent „caput et sedes regni Theutonici”-nek nevezte (a német királyság fejének és székének). Bár itt - Budához hasonlóan - a „sedes regni” fordul elő, ezt az adatot az aacheni Münsterrel-a koronázóhellyel-kapcsolják össze, valamint azzal, hogy emiatt a német uralkodó egy ideig ott tartózkodik.11 Ez azonban Buda vonatkozásában nem helytálló, hiszen későbbi (?) fővárosunk csak kisegítő koronázóhelyként került szóba, az itt történt koronázás érvényét kétségbe is vonták. (A középkorról beszélünk, nem IV. Károlyról...) így tehát csak azt mondhatjuk, hogy kétségtelen hiteles források ellenére sem tudunk egyértelmű választ adni 1308 esetében. Buda „szék” mivolta az általam ismert forrásokban csak a 15. század második felében jelenik meg újra, és talán nem véletlenül nem az országgal (regnum), hanem a királlyal (rex) összekötve. Ilyen módon az összekapcsolás az 1308-as adattal bizonytalanná válik, azonban így is igen tanulságos. Az első újabb adat 1468-ból származik. Buda volt főjegyzője levelet írt Bártfa városának, ebben ezt közli: „Buda városát a királyi felség és az ország többi ülnöke királyi trónusnak írják”. (Ennek ellenére elnyomják jogaiban.. ,)12 Mátyás maga egy keltezetlen oklevelében Buda városáról azt említi meg, hogy az „a királyi méltóság széke és trónusa” és az ország feje.13 Ugyanez fordul elő majdnem azonos formában egy másik oklevelében: „Buda mintegy a királyi méltóság széke és trónusa”.14 Valamennyi forrás a „solium” szót alkalmazza a királyi trónus említésekor, amelynek elsődleges jelentése valóban trónus, hivatali szék, támlásszék, sőt jelöli a királyi méltóságot is. Középkori szójegyzékeink zöme tényleg királyi, királynéi széknek fordítja,15 ezzel szemben az 1405 körűire keltezhető Schlagli-szójegyzék a „terem” értelmet adja meg, így az „aula” szóval is azonosnak tartja.16 Mint ismeretes, az „aula” a királyi udvart is jelenti, így a szó egykori értelmezésénél ez utóbbi sem zárható ki, hiszen - mint láttuk - a „sedes” szóval együtt is előfordul, ami egyértelműen széket jelent. Mielőtt tovább haladnánk, utalni kell arra, hogy a 13. század második, valamint a 14. század első felében több oklevél Székesfehérvárt a király „locus cathedralis”-ának nevezte.17 9 Bessenyei 1981. 16. p. 10 Engel-Lambrecht 1995. 12-17. p. 11 Engel-Lambrecht 1995. 13. p. 12 IVÁNYI 1910. p.] 1760. sz.: „...civitas Budensis a regi Maiestate et aliis eiusdem regni assessoribus scribitur solium regale”. 13 KovACHlCH 1799. 531. p.: „...quae est sedes et solium Regiae dignitatis, Caputque Regni nostri”. 14 KOVACHICH 1799. 539. p.: „...quasi sedes et solium dignitatis Regiae existit”. 15 BERRÁR—KÁROLY 1984. 638. p. 16 BERRÁR-KÁROLY 1984. 692. p.
