Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Rákospalota és Pestújhely a honfoglalástól a török hódoltságig
Rákospalota és Pestújhely a honfoglalástól a török hódoltságig 201 ránd ispán családjának feltűnését, tervszerű birtokpolitikáját ismerhetjük meg. Problémát okoz a Palota szó késői feltűnése és ezért nem merünk a szó nyelvészeti elemzéséből komolyabb következtetéseket levonni. A palota szó szláv eredetét senki sem tagadja. Kniezsa István bolgár—szláv kölcsönszónak valószínűsíti,26 mint már előtte Melich János, aki azonban kiemelte, hogy a bolgár-szláv eredetű magyar köznévvel a magyarok nevezték el Palotát Palotának.27 Később Melich külön tanulmányt írt a palota szóról és ebben egyházi szláv jövevénynek tartotta, amely a 10-11. század határa körül, vagy all. században jutott a magyar nyelvbe.28 29 Újabban Móór Elemér foglalkozott ezzel a szóval és szintén bolgár-szláv eredetűnek tartotta. Feltevése szerint a Palota helyneveket még a bolgárok nevezték el.20 Györffy György nem foglalkozott a szó eredetével, de Nyír későbbi Palota nevét azzal magyarázta, hogy a 13. század második felében palota állott rajta.30 Úgy véljük, hogy a késői okleveles adatok alapján inkább Györffy és ennek alapján Melich 1938-ban hangoztatott nézetét kell elfogadnunk, azzal a megszorítással, hogy Nyír Palota neve esetleg még később, a 14. század első felében keletkezett. Nyír korábbi birtokosát nem ismerjük, oklevél nem maradt fenn róla. Elképzelhető, hogy a nyíri palotát a gazdag Loránd ispán építette csupán és így változott meg a név. Megjegyezzük - mert fentebb, a régészeti leletekkel kapcsolatban arra utaltunk -, hogy a mai XV. kerület területe - legalább is a honfoglalástól - magyarlakta volt.31 A Nyír helynév is magyar eredetű és vízparti településre jellemző.32 Sajnos a Párdi szó eredetét nem ismerjük. Bártfai Szabó ugyan besenyőnek tartja,33 de ezt nem tudja igazolni. Elvileg elképzelhető lenne, hogy a dunai átkelőhelyet védő Jenő, Besenyő és Megyer falvakon kívül a Szilas és Rákospatakok vidékére is telepítettek a fejedelmek katonai szállásokat és ezt támasztaná alá az Őrség falunév is, mégsem tudjuk ezt bizonyítani. Akármilyen is volt a korábbi helyzet, a 14. századi állapot már csak részleteiben emlékeztet az Árpád-korra. Ebből a szempontból a legérdekesebb Jenőnek és Megyernek a fenti adatokból igazolhatóan hosszan és keskenyen keletre benyúló határa. Megyer határa feltétlenül magába foglalta a mai XV. kerület északi felét. Lehetséges, hogy elérte a Régi Fóti útnak a Szilas-patakon túl eső részét, de feltétlenül hozzátartozott az Ifjú Gárda [Károlyi Sándor]-Munkácsi Mihály úttól nyugatra eső terület. Az oklevelekben előforduló helységeket a megadott szomszédságok alapján tudjuk nagyjából a mai térképen elhelyezni. Párdi a Rákos-patak Paskál-malom körüli részére és ettől észak-keletre körülbelül az Erőstelep környékére, azaz a mai XIV-XV-XVI. kerületek határára helyezhető. A vele szomszédos Szentmihály (ma XVI. kerület), a szintén szomszédos Őrség vagy Versend a Tatárhalom környékére, azaz a XV-XVI. kerület és Csömör határára eshetett. Regtelők, Pestújhely vagy talán Palotaújfalu területén volt. Hartyánt, másként Mezőszentmártonnak, másként Sikátornak nevezik, ez utóbbi 26 Kniezsa 1955. 379-380. p. 27 MELICH 1938. 136. p. „Azt hiszem, sikerült meggyőznöm tudós társaimat, hogy Pest-et, miként a tőle nem messze fekvő (Rákos-) Palota-1 a magyarok nevezték el századok folyamán a nyelvükbe került pest, illetőleg palota köznévvel. Uo. 140. p. 28 melich 1958. 424-435. p. (Különösen 432. p.) 29 MoÓR 1970. 375. p.: „Mivel pedig a Palota helynevek csak azon a területen fordulnak elő, amelyben egykor a bolgárok voltak az urak, nem lehetetlen, hogy egyik-másik közülük mint helynév még a bolgárok névadásából származik.” 30 Györffy 1973. 31 Ld. fenn 32 Mikesy Sándor könyvtáros (ELTE Nyelvészeti Könyvtár) barátom szíves közlése. 33 Bártfai Szabó 1938.449., 561. p.
