Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
86 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete 13. századig, sőt sok városi pecsétben még a 14. században is a c/v/wmtípus található meg,415 míg a 14. századtól a c/v/tovtípus terjed el.416 Úgy tűnik, a 13. században az egyetlen kivétel Buda volt, ami azért különös, mert a későbbi kis pecsét a c/v/wmtípushoz tartozik, és 1268-ban a communitas pecsétjéről van szó, nem pedig a castruméról. A legvalószínűbb magyarázat az, hogy a castrum polgársága a külváros polgáraival és hospeseivei, a régi Pesttel (antiqua Pest) és az egész kerülettel szemben kizárólag magának igényelte a teljes polgárjogot, bár az aranybulla a bal parti városra is vonatkozott. Fennáll annak a lehetősége, hogy a körirat már a rektorsággal lehetett összefüggésben, mivel a districtus királyi szolgáló népei fölött csak a rector castri gyakorolta a joghatóságot, nem pedig a cives castri. A pecsét talán a joghatóságra való igényt fejezte ki. Pénzverést jog Magyarországon csak a királynak volt pénzverési joga. Csupán Buda városának sikerült, amint a fennmaradt pénzérmék igazolják, a 14. század elején egy rövid időre a pénzverés jogát megszereznie. Erre vonatkozó oklevelek nem állnak rendelkezésünkre. A Buda városa által vert pénzeken általában a háromtomyos városi címer és a Moneta Budensium, illetve a Libertas Budensium körirat látható.417 Városi jog A budai jogkönyv eredetét firtató kérdés, úgy tűnik, tisztázott. Buda német város volt, és ezért a német jogot alkalmazta, melynek forrásait a budai jogkönyv valóban fel is sorolja: a magdeburgi jog, a városi szokások és a királyi privilégiumok.418 Relkovic, aki a budai jogkönyv forrásait összeállította, úgy vélte, hogy ezek a Sachsenspiegelben (és nyomán a magdeburgi jogban), a freiburgi és az iglói jogban, valamint kisebb mértékben a Schwabenspiegelben és - a kereskedelmi és kézműipari ügyekben - a bécsi jogban lelhetők fel.419 Ezzel szemben H. Fischer a budai jognak a bécsi joghoz fűződő szoros rokonságára hívta fel a figyelmet.420 Ez a nyelvi és gazdasági kapcsolatokra való tekintettel jóval valószínűbbnek is tűnik, mint a magdeburgi jog tényleges befolyása. A budai jogkönyvet a 15. század elején szerkesztették, és minden jel szerint nem hivatalos, hanem magánjellegű gyűjtemény volt.421 Sajnos, eddig nem kutatták a budai jogkönyv és a Budán ténylegesen érvényes joggyakorlat összefüggését. A budai oklevelek 415 Esztergom, 13. század első fele: előlap: S1GILLVM ■ LATINORVM • CIVITATIS • STRIGONIENSIS, hátlap: SECRETVM • LATINORVM ■ CIVITATIS • STRIGONIENSIS, F. VATTAI 1963. 39^10. p.; Székesfehérvár, 13. század első fele: S ■ LATINORVM • CIVIVM ■ ALBENSIVM, MÓL DL 83130.; Nagyszombat, 13. század.: S • CIVIVM • DE -ZUMBOTHEL, NOVÁK 1967. 158. p. IV. tábla, 1. kép.; Seylernél (SEYLER 1894. 368. p. 391. sz.) a kép hibás; Selmecbánya, 1275: S • CIVIVM • DE • SCHEBNIC, MÓL DL 923.; Sopron, 1297: S • IVDICIS ■ ET ■ CIVIVM • CASTRI • SVPRVNIENSIS, Házi 1956,13. p ; Pest, 14. század (?): S ■ CIVIVM ■ DE • ANTIQUA ■ PEST, MÓL DL 18518. stb. 416 Esztergom, 14-15. század: S ■ MINVS • CIVITATIS ■ STRIGONIENSIS, F. VATTAI 1963. 40. p. 11. j.; Nagyszombat, 14-15. század: SIGILLVM • CIVITATIS • TIRNAVIE, MÓL DL 17354.; Sopron, 1340: S ■ CIVITATIS • SVPRVNIENSIS, HÁZI 1956. 13. p. stb. Tehát azok a városok, melyek korábban a crv/wm-típust használták, azt felváltották a c/v/tafe-típusra. 417 Huszár 1958. 42M8. p. 418 MOLLAY 1959. 58. p. 1. §. 419 Relkovic 1905.28-29. p. 420 Fischer 1948.59. p. 421 Ld. fent, 8.j.
