Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
58 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete Buda topográfiája Amint már említettük, sem az írott adatok, sem az ásatások eredményei nem elégségesek minden kérdés megnyugtató megválaszolásához, és ezért különféle következtetéseket kell levonnunk. Nagyon tanulságos az a kép, melyet a topográfiai viszonyokból nyerünk, de a hiányos forrásanyag miatt nem kezdhetjük rögtön a piacviszonyok leírásával.140 Már az eddigi irodalom141 is a plébániakerületek leírásából indult ki.142 143 Templomok Plébániák 1. Nagyboldogasszony-templom. A veszprémi káptalan 1247-ben megerősítette: collatio ecclesie de Teluqui et Sancti Jacobi de Buda et Novi Montis Biidensis ad episcopum Wesprimiensem [...] pertinuit et pertinet.143 Valaki nyilván kétségbe vonta a veszprémi egyházmegye jogait, amire a káptalan az idézett oklevéllel reagált.144 A következő évben egy pápai oklevélből arról értesülünk, hogy a veszprémi egyházmegyétől különféle templomokat és jövedelmeket foglaltak el, és ezért a pápa vizsgálatot rendelt el. A jövedelmek között említik a budai Nagyboldogasszony-templomot (ecclesia beate Marie de Novo Monte Budensi) is, melyre a forrás szövege szerint mind az esztergom-budafelhévízi keresztesek, mind Pál és Oth ispán igényt tartottak.145 Amikor 1290 körül újra rögzítették a budafelhévízi keresztesek tizedkerületének messze nyugatra húzódó határait, határpontként a zsidó temetőt jelölték meg, mely a budai Vár alatt terült el. így megállapíthatjuk, hogy Budafelhévíz határa csaknem körülvette a fővárost.146 Ezért szinte bizonyosra vehetjük, hogy nemcsak a Várhegy és a Duna közötti terület, hanem eredetileg maga a Várhegy is Budafelhévízhez tartozott.147 A két ispán (comites)148 talán az újonnan alapított budai Vár polgára volt.149 Feltételezésünket alátámasztja az 1244-es aranybulla meghatározása, mely szerint nem a megyéspüspök, hanem a polgárok választották a plébánost. A templomot 1255-ben ismét említik: a király június 25-én oklevelet adott ki, melyben közli, hogy inter alia castra defensioni regni congrua in monte Pestiensi castrum quoddam exstrui fecimus, refertum multitudine hominum numerosa. Hozzáfűzi, hogy a castrum közelében a Dunában (a Margitszigeten) egy kolostort épített, melybe bevezettette Margit nevű leányát. A bu140 Vö. Strahm 1950. 404. p.; FRÖHLICH 1969.1. 299-301. p. 141 Ld. fenn 4. j. 142 Vö. Fröhlich 1969.1. 313—314. p. 143 BTOE I. 48. p. 144 Az Óbuda és Budafelhévíz határán álló Szent Jakab-templomot valószínűleg a 13. század első felében alapították. A templom környékén alakult ki Szentjakabfalvának (villa sancti Jacobi) nevezett település, amely később Óbuda külvárosa lett. Vö. KUBINYI 1964b. 91-93. p. 145 BTOE I. 48-49. p. 146 BÁRTFAI Szabó 1938. 24. p. 128. sz. A zsidó temető helyéről ld. Zolnay 1968a. 19. p. 147 KUBINYI 1964b. 86-102. p. 148 Az oklevél szerint a székesfehérvári vásárvám is az egyházmegyétől elfoglalt jövedelmekhez tartozott. Ezt valószínűleg az oklevélben említett fehérvári társaskáptalan foglalta le a maga számára. Valószínűtlen, hogy a két ispán a székesfehérvári latinok közül való lett volna. 149 Egy 1251-es oklevélben feltűnik egy bizonyos parvus Stephanus, gener comitis Pauli de Castro Pest; BTOE I. 72. p.
