Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
Buda kezdetei 55 kutatók - bár nem teljesen ugyanúgy és nem azonos érveléssel - a később plébániahatár-perekből kiindulva lényegében ugyanerre az álláspontra helyezkedtek. Eszerint a város középső részét a németek, az északi felét viszont a magyarok telepítették be. Zolnay az északi rész betelepítését a németek letelepedése elé, de 1241 utánra teszi."9 Fiigedi119 120 és jómagam121 valószínűnek tartjuk, hogy az északi település, illetve az északi lejtőn és a Duna-parton elterülő külváros már a tatárjárás előtt létezett. Mindhárman a németek megtelepedéséhez kapcsoljuk a jogilag kiváltságolt város létrejöttét, mely talán Pestről kiindulva a településáthelyezés (Siedlungsverlegiing) tipikus formájában ment végbe.122 Azt a kérdést, hogy a jogilag kiváltságolt város kialakulását alapításként vagy településáthelyezésként kell-e felfogni, a szakirodalomban eddig csak érintőlegesen tárgyalták. Homályban maradt továbbá, hogy a városalapítást mennyiben kezdeményezte a király, illetve mennyiben maguk a polgárok. Az alapításban általában IV. Béla kezdeményező szerepét szokták hangsúlyozni, és azt összekapcsolták egy újabb tatár támadás veszélyével, ami arra ösztönözte a királyt, hogy más városokat is biztosabb helyekre költöztessen.123 Úgy tűnik, a F. Rörig által felvetett vállalkozóikonzorcium-elmélet (Unternehmerkonsorzium-Theorie) nem hatott a budai helytörténetírásra, mely nem feltételezte a polgárság aktívabb részvételét az alapításban.124 Csupán Mályusz utalt erre a problémára: „...Buda tanács az egész 14. században egy kereskedő-nagyvállalkozó csoport tagjaiból állt össze, akik a XIII. századi alapítók utódaitól származtak...”125 Rörig elméletét kétségtelenül több kutató támadta,126 Paulinyi Oszkárnak azonban sikerült hitelt érdemlően igazolnia egy efféle vállalkozói konzorcium jelenlétét a középkori magyarországi bányavárosokban.127 Érdemes tehát az alapítás vagy áttelepítés kérdését ebből a szempontból is megvizsgálni, és lehet, hogy az alapítás a király és egy vállalkozói konzorcium közötti megállapodás eredménye volt.128 Meg kell tehát vizsgálnunk a város alapítása előtti, „nem mezőgazdasági jellegű gazdasági központoknak”129 a viszonyát a későbbi, jogilag kiváltságolt alapított városhoz, továbbá a város alapítójának és urának kapcsolatát az alapítás idején letelepedett polgárokkal, valamint a város áttelepítésének, a városi jognak a kérdését, és a gazdasági és társadalmi viszonyokat. A város elnevezése az alapítást követő 30 évben Az újonnan alapított város neve különféleképpen fordul elő a forrásokban, és a kérdést még az is bonyolítja, hogy az a két település, mely a nevét adta a városnak, ti. Óbuda és a régi Pest (va119 Zolnay 1963.76-78. p. 120 FÜGEDI 1961. 78-81. p.; FÜGEDI 1964. 772-781. p.; FÜGEDl 1969d. 113-114 p 121 KUBINYI 1961a. 126-127. p.; KUBINYI 1962. 160-171. p.; Kubinyi 1964b. 90-102. p.; Kubinyi 1965b. 139-140. p. 122 Vö. Kubinyi 1965b. 137 p. A helynevet és a városi pecsétet átvették; vö. FISCHER 1952. 166. és 171. p. 123 HÓMAN 1908. 29-30. p.; ZOLNAY 1963. 46-58. p. 124 Vö. Rörig 1959b. 1-36 p ; RÖRIG 1959a. 36-133. p 125 MÁLYUSZ 1953a. 142. p. 126 Vö. WINTERFELD 1955. 7-89. p. 127 PAULINYI 1962. 173-188 p,; PAULINYI 1971. 525-568., kül. 546-547. p 128 Kubinyi 1969a. 6. p. 129 Ludat 1958. 527-553. p
