Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
Buda kezdetei 51 zedek miatt pereltek a két Pest polgárai is.81 1236-ban Róbert esztergomi érsek a király kérésére a kisebb pesti, avagy kreinfeldi templomot a hozzá tartozó sasadi és örsi kápolnával együtt a bélakúti ciszterci apátságnak adományozta.82 Az esztergomi érsek hangsúlyozta saját joghatóságát a veszprémi egyházmegye területén, mivel a királyi birtokokon álló, királyi alapítású templomok bizonyos mértékig mint palotakápolnák neki voltak alárendelve.83 Mivel a Szent Gellért-templom „királyi kápolna” volt, fel kell tennünk, hogy valahol a környéken egy királyi udvarház (curia, curtis) állhatott, valamint hogy Sasad és Örs falvak láthatóan ehhez az uradalomhoz tartoztak. A király az érsek beleegyezésével nemcsak ezeket a templomokat adományozta az apátságnak, hanem a másik Pest templomait is, mégpedig 1237-ben. Ez utóbbi adomány végül nem teljesült.84 Az 1240-es évhez a pesti németek idézett, szőlőművelésről szóló szerződései szolgálnak új adatokkal, mivel - amint már említettük - a kisebb Pest lakosai egy másik nyelvi közösséghez tartoztak, mint a nagyobbik Pest Theutonicus lakossága, és szervezetileg is külön álltak.85 A két Pest jogi különállását az 1244-es pesti aranybulla is megerősítette.86 A kisebb Pest területén folytatott ásatások valószínűsítik, hogy a korábbi település nem húzódott be mélyen a völgybe, hanem csak a Duna-parton terült el.87 Az Ördögároktól délre, a Gellérthegy és a Duna közötti szorosban Garády Sándor és Lócsy Erzsébet egy templomot ásott ki. Lócsy megállapítása szerint a templomot egy római őrtorony falainak felhasználásával építették, és valószínűleg a tatárjárás előtt épült Szent Erzsébet-ispotály templomával azonosítható.88 A Szent Gellért-templom pontos helyét ma sem ismerjük, talán a későbbi, a török kor után épült tabáni plébániatemplom közelében állt.89 Végül megállapíthatjuk, hogy a Kreinfeldnek vagy kisebb Pestnek nevezett település egy korai plébániával, feltehetően egy királyi udvarházzal és a Szent Erzsébet-ispotállyal a Duna mentén húzódott, és ide települtek, talán a század elején, a szász szőlőmüvesek. A település 1244-ben korlátozottan részesült bal parti ikertelepülésének előjogaiban. Budafelhévíz - fórum Geysa Buda kialakulásánál a városalapítás időszakában Budafelhévíz (a latin Calidae Aquae Superiores Budenses névből fordítva) játszotta a legfontosabb szerepet.90 A település, melyet már Anonymus 81 Ld. fenn 58. j. 82 BTOE I. 34-35. p. 83 Vö. JANKOVICH 1959. 57-98. p. A kelenföldi királyi udvarházat (curia allodialis) 1410-ben említik oklevélben. ZsO 11/2. 391. p. 7784. sz. 84 BTOEI. 36. p. 85 Ld. fenn 62. j. 86 BTOE I. 42. p.: „Item Minor Pestit ultra Danubium sita quantum ad naves ascendentes et descendentes et cibriones non solvendos consimili gaudeat libertate.” A többi kiváltságot tehát Minor Pesth nem nyerte el. Stoltze 1901. 73. p. láthatóan összetéveszti Kispestet Új-Pesttel, tehát Buda új városával, és úgy véli, hogy IV. Béla annak érdekében, hogy német telepeseket csábítson a nemrég megalapított városba, az árumegállító jogot Újpestre is kiterjesztette (sic!). Kispestnek már voltak német (szász) telepesei. 87 LÓCSY 1964. 319. p. Később, amikor Kispest már Buda egyik külvárosa volt, beépítették egy pataknak a parttól távolabb fekvő völgyét is, ahol 14-16. századi házak kerültek elő. Garády 1945. 397-447. p. 88 GARÁDY 1943. 184-193. p.; LÓCSY 1967. 200-206. p, 89 Garády azonban az ottani ásatásain semmit sem talált. GARÁDY 1943. 404. p. 90 Mivel hosszabb tanulmányt írtam Budafelhévízről, erre fogok hivatkozni: KUBINYI 1964b. 85-179. p.; KUBINYI 1965b. 136-137., 149-150. p.
