Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - A mezőgazdaság történetéhez a Mohács előtti Budán. Gallinczer Lénárt számadáskönyve 1525-ből
438 Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság a) Pénzben 16. táblázat. Összehasonlító táblázat aranyforint értékben a soproni és budai szó’lőnapszámbérekró'l Munkafajta 1485 d 1489 d 1490 d 1525 d Harmadik kötözés 2,48 _ 2,97-3,3 3,2-4 Harmadik kapálás 3,72 _ 2,97 7,2-8 Szedők 1,86 1,92-2,24 2,31 4 -4,8 Puttonyosok 2,17 2,56 2,64 °o 00 1 oo Taposok — 2,56 2,64 8 -8,8 Préselők 2,48 3,2 3,3 8 -8,8 Metszők-3,96 8 -9,6 b) 1485 = 100 ! Munkafajták Kötözők Kapások Szedők Puttonyosok Préselők 1525 129-161 192-215 215-258 369^105 323-355 A kötözést leszámítva átlagosan kétszer olyan magas napszámbért kaptak a budaiak, mint a soproniak. Hogyan alakult a bor eladási ára? Itt megkülönböztethetjük 1524 termését, amit 1525-ben vásároltak, és az 1525-ben termett bor eladási árát. 17. táblázat. A bor budai pintjének ára aranyforint értékben Sopronban és Budán a) Pénzben 1485 1489 1490 1524 1525 3,1-3,86 d 3,6-4 d 4,1-4,9 d 3,2—4 d 6,08 d b) 1485-ös átlagár = 100 1524: 1031525: 174 A soproni szőlősgazda tehát viszonylag kevesebbet fizetett munkásainak, és mivel a bor ára - leszámítva az 1525. évi termést - nagyjából azonos volt a két városban, többet keresett, mint a budai.161 A napszámbér alacsony volta Sopronban nyilván kapcsolatban volt egyrészt az általunk nem ismert munkaerőhelyzettel, másrészt az ottani olcsóbb élelmiszerárakkal. 161 Megjegyezzük, hogy a számadáskönyv borárai nem egyeznek a vele egykorú kincstartói számadások boráraival. Igaz, nagyon kevés adatot találunk a kincstartói számadásban. 1525. április 29-én 12 pint bort vesznek a királynak: pintjét 6 d-ért (Fraknói 1877b. 157. p.), ami aranyértékben 2,4 d-t tesz ki.
