Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - A mezőgazdaság történetéhez a Mohács előtti Budán. Gallinczer Lénárt számadáskönyve 1525-ből
A mezőgazdaság történetéhez a Mohács előtti Budán 425 A szüreti előkészületek korán megkezdődtek: 11. táblázat. A szüret előkészületei Gallinczer Lénárt szőlőiben. Időszak Kiadások Ft d Június 3., augusztus 8. hordók kiemelése a pincéből 1 08 Augusztus 19., 30., szeptember 1.három szekér széna 8 56 Augusztus 21. kádároknak javításért 1 Augusztus 31. hevedervásárlás puttonyokhoz 28 Szeptember 3. két zsák 1 70 Szeptember 4. abroncsvétel kádhoz 3 Összesen 156294 A pince rendbehozása, a szüreti előkészület ma is jóval szüret előtt kezdődik el,95 így volt ez a 16. századi Budán is. A hordók kiemelése a pincéből ugyancsak a javíttatással és a tisztítással lehetett kapcsolatban, a számadáskönyv ugyanis a jelek szerint nem tartalmaz minden ilyen jellegű kiadást.96 A szénát a szürethez (ad vindemiam) feltehetően azért vásárolták, hogy a Diósgyőrből küldött szekereket vontató, a szüret alatti fuvarozást és talán a must elszállítását végző lovakat etessék. A zsákokra a borkészítéshez volt szükség. A szőlő feldolgozása a szürettel egyidejűleg, kinn a szőlőben ment végbe. A prokurátorok felügyelete alatt a szedők leszedték a fürtöket, a puttonyosok a gyűjtőhelyre vitték, ott néhány munkás (palpatores) megtaposta a valószínűleg zsákba tett fürtöket, majd kipréselték. Az összegyűjtött mustot a bortöltők (impleatores vini) szűrték a hordókba.97 A bort úgy látszik elszállításig a szőlőhegyen őrizték, és csak a szüret után szállították a városba.98 A hordókba szűrt bort vitték fel azután a városi pincékbe. Vincze István ugyan - Belényesy Márta adatait is felhasználva - azt hiszi, hogy a fővárosban a szőlőfeldolgozás a lakóházzal egybeépült présházban, illetve pincében történt, a Mohács előtti Buda egyik legnagyobb szőlőbirtokosa azonban a szőlőt a szőlőhegyen vagy a szabad ég alatt, vagy még inkább egy ottani, a városi lakóházzal egybe nem épült présházban dolgoztatta fel, épp úgy, ahogyan Vincze az Északi-középhegység szőlőivel kapcsolatban megállapította.99 94 Szkv. 15v., 20., 21v., 23., 23v., 21v., 23v., 24. (Olyan sorrendben, ahogy a táblázatban idéztük.) 95 PROHÁSZK.A 1960, 276-277. p. 96 Pl. Szkv. 2lv. augusztus 21.: „servis doleathorii conveni cum ipsis fl. Ill ut cito ligant, et hodie dedi ipsis il. I.” A másik két forint kifizetésére nincs adat. A szüret előkészítéséhez tartozott továbbá, hogy Diósgyőrből lovakat és szekereket küldtek. Szkv. 4., 25. 97 VINCZE 1960a. analógiái felhasználásával (különösen 5. és 16. p.) Vö. még BELÉNYESY 1955. 17. p. skk. Torculatoron mindenképpen préselöket kell értenünk, hiszen Budán már a 14. században ismerték a szőlöprést (uo ), és a 16. századi adatok is ezt mutatják (1511. április 9.: Prot. Búd. 27. p. skk.) így, noha a számadáskönyv nem említ prést, meglétét az analógia és a torculator kifejezésből biztosnak lehet venni. Ld. még: A magyarság néprajza. II. 232. p. skk. 98 Szkv. 4v„ 1., 10v., 12v. 99 Vincze 1960a. 4-5. p. Ezt igazolja a Buda város jogát alapul vevő tárnoki jog 37. c-ja, amely a szőlők közötti préshelyekhez vezető utak kijelöléséről intézkedik. KOVACHICH 1803. 128. p.
