Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Budai kereskedők udvari szállításai a Jagelló-korban
338 Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság Kováts Ferenc adatai kilencven évvel korábbra vonatkoznak, nem tudhatjuk, hogy korszakunkban aktív vagy passzív volt-e külkereskedelmünk. A magyar történeti irodalom tehát vagy nem adott e kérdésekre egyértelmű feleletet, vagy nem foglalkozott velük, ezért a továbbiakban igyekszünk sorra venni az udvari szállításokban részt vevő Jagelló-kori kereskedőcégeket nemzetiség és tőkeerő szempontjából, és ezután rámutathatunk ennek az üzletágnak kereskedelmi jelentőségére.10 Olasz kereskedők Budán A firenzei tőke érdeklődése hazánk iránt a Zsigmond utáni korszakban sem szűnt meg,11 bár valamit veszített befolyásából. Viszont Mátyás uralkodásának utolsó évtizedétől kezdve újra nagyszámú firenzei kereskedőt találunk Magyarországon. 1489-1490-ben nem kevesebb mint 18 firenzei kereskedő szállított hitelbe az udvarnak különféle olasz szöveteket: bíbort, damasztot, atlaszt, tafotát és más hasonló kelméket. A szállított áru értéke 26 093 Ft volt.12 Ezek a kereskedők többnyire itt éltek Budán, és Mátyás halála után is itt maradtak. Működésük jelentőségét legjobban úgy érthetjük meg, ha bemutatjuk néhány képviselőjük magyarországi pályafutását. Az egész Jagelló-korszak egyik legismertebb, legtehetősebb budai kereskedője és udvari szállítója a firenzei Raggione Bontempi, illetve, ahogy az oklevelek és számadások többnyire nevezik, Rason Florentinus. Többnyire egregius nobilis címet visel és befolyását mutatja, hogy Bakócz Tamás „veteranus ac specialis amicus”-ának nevezte.13 Rason, aki Mátyás hitelezői között a harmadik helyet foglalta el, továbbra is fő üzletágának tekintette az udvari szállítást. Táblázatban állítottuk össze az erre vonatkozó adatokat. Tulajdonképpen Bontempi, aki Magyarországon saját nevében mint önálló kereskedő működött, a firenzei Nerli-cég magyarországi ügyvivője volt.14 Az udvari szállításokon kívül a főpapság és a főurak számára is szállít olasz szöveteket, néha alacsony tételekben is.15 Ötvösmű-árusítással, pénzváltással, kölcsönök nyújtásával is foglalkozik.16 1505-ben Budán 300 Ft kölcsönt nyújt a nagyszebeni polgármesternek.17 Később is foglalkozik kölcsönök nyújtásával, mégpedig lombard üzlet formájában is: például 1512-ben Várday Ferenc váci püspöknek 266 Ft-ot ad, zálogba adott ezüstneműkért.18 Egészen Mohácsig nyomon követhető Budán. 1523-ban Massaro jelentése szerint a velenceiek ellensége.19 20 1524-ben a pápai nuncius szerint a pénzverés ügyéről tárgyalhat vele a pápa,-0 és 10 Irodalmunk a hadiszállításokat a belső piac fejlődése szempontjából csak járulékos elemnek tekinti: Elekes 1955. 13. p. 11 BALOGH 1926. 201. p. 64. j. Mátyás és Ulászló firenzei kapcsolataira: Uo. 193. p. skk. 12 MÓL DL 37684. Ld. még: LurÓCZY 1887. 414. p. 13 MÓL Ft. Beszterce v. lt. oki. 297. sz. [MOL DF 247533.] 14 Florenczi Okmánytár CDLIX-CDLX. sz. 15 Beatrix okiratok 258-259. p.; Modenái számadások 1489. év. Városoknak is: Myskovszky 1879. 133. p. 16 Modenái számadások 1503. június 30., augusztus 17., szeptember 28. (Ezt a kötetet az egri múzeum birtokában levő másolatból ismerjük, felhasználását Galván Károlynak köszönjük.) Ld. még: SALAMON 1878-85. III. 181. p„ 3. j 17 QuGSieb I. 442. p. 18 MÓL DL 82353. 19 Sanuto III. 294. p. (tévesen „rasore bon tempo Fiorentino”-nak írva). 20 Florenczi Okmánytár II. DXLIV. sz.
