Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda város pecséthasználatának kialakulása
290 Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság Úgy véljük ezek után, hogy a városi oklevéladásnak a hazai oklevéladástól való függése a 13-14. század fordulóján még inkább megerősíti a budai pecsét formai elemzéséből leszűrt feltételezésünket: városi pecsétjeink közvetlen mintáit hazai földön kell keresnünk. A budai városi szervezet kezdetei A budai kettőspecsét ősformájának eredetét az előbbiekben II. András uralkodása végére, vagy IV. Béla uralkodása elejére helyeztük. A köztudat valóban mindig is IV. Bélát tartotta Buda alapítójának, csak az volt vitás, hogy az alapítás mikor következett be. János király kancelláriája úgy látszik a Pest javára kiadott 1244. évi aranybullával ellátott kiváltságlevelet tartotta alapító oklevélnek, és ennek bizonyítására még aNyulak-szigeti apácák javára kiadott 1255. évi oklevelet is felhasználta.198 Ez a bizonyítás kétségkívül nem állja meg a helyét, a kiváltságlevél Pest javára szólt. Az is igaz azonban, hogy az egész középkoron keresztül, először pedig 1276-ban Buda város használta az aranybullát.1" Mindez valószínűvé teszi, hogy a város 1244 és 1276 közt alakult ki. Azonban 1254-ben már áll Buda városa, hiszen a Domonkos-rend itt tartja egyetemes nagykáptalanát.200 1 25 5-ben IV. Béla úgy emlékezik meg Budáról, hogy „in monte Pestiensi castrum quoddam exstrui fecimus, refertum multitudine hominum numerosa”.201 Ebből tehát nyilvánvaló, hogy IV. Béla király az alapító, és az alapítás megelőzte az oklevél kiállításának idejét. Vannak azonban adatok, amelyekből úgy tűnik, hogy a város korábban létesült volna: 1247-48-ban emlegetik már a budaújhegyi Mária-egyházat.202 Ezek az adatok azonban ellentmondásban állanak az 1255. évi oklevéllel, amely a templomot még építendőnek mondja.203 A város nevének alakulása esetleg választ ad Buda történetének első, homályos korszakára.204 Összeállítva az 1244 és 1276 között valóban Budára vonatkozó adatokat, kiderül, hogy 198 PODHRADSZKY é. n. 777. p. 199 IV. László megerősíti és bővíti: BTOE I. 157-158. p. 200 Fracheto 1896. 337-338. p.; Berthier 1888-89. II. 486. p.; Martene-Durand IV. 1717. 1702-1704. p. A hely jelentőségét mutatja, hogy míg 1244-gyel bezárólag még évente felváltva Bolognában és Párizsban tartották a nagykáptalant, azóta pedig csak néhány jelentős európai nagyvárosban, mint a két régi székhelyen, Kölnben, Montpelljerben, Londonban stb. Buda után viszont Milánó, Párizs, Firenze, Toulouse stb. következett. A budai nagykáptalan alkalmával kötött házasságot István ifjabb király Kun Erzsébettel (Fracheto 1896. 337-338. p.) és választották meg a rend ötödik generálisát. Humbertus de Romanist (uo. és Berthier i. h.). 201 BTOE I. 54. p. 202 Uo. 48-49. p. 203 „In ipso castro construenda” (uo. 54. p.); 1269-ben pedig „noviter fabricata”-nak nevezi Béla király (uo. 105. p). 204 1247: ecclesia... Novi Montis Budensis (uo. 48. p.); 1248: ecclesia beate Marie de Novo Monte Budensi (uo. 49. p.); 1252: Capitulum generale futurum in Ungaria apud Budam (Martene-Durand 1717. III. 1702. p.); 1254: acta capituli generalis in Buda celebrati (uo.); apud Budam Ungariae, in... capitulo Budensi (domonkos rendi!) (Fracheto 1896. 337-338. p.); datum post Generale Capitulum Budae celebratum (BERTHIER 1888-89. II. 486. p.); 1255: in monte Pestiensi castrum (BTOE I. 54. p.); tributum fori... in castro Pestiensi, civis de castro Pestiensi (uo. 56-57. p.); numularii... habebunt jurisditionem, quam habnent (!)... in Buda (uo. 59. p.; mivel pénzváltásról van szó, nem valószínű, hogy Óbudára vonatkozik); 1250-es évek: de Nova Buda, de Castro Pest, de Veteri Buda, ugyanabban az oklevélben (uo. 72. p. Tárnokvölgyi oklevél); 1250-es évek: Budenses jobagiones populorum regine (uo. 70. p. Tárnokvölgyi oklevél; itt azonban a „budai” jelző lehet, hogy az egész budai királynéi birtoktestre és nem magára Budára vonatkozik, ld. alább); 1258-1264 között: cives de Castro Budensi, cives Budenses, Petrus villicus Budensis (uo. 71. p. Tárnokvölgyi oklevél); 1263: libertatem Budensis civitatis (P II. 325. p.); 1264: Petrus villicus de Castro Pestiensi, et tres cives de eodem castro (BTOE I. 73. p. Tárnokvölgyi ok
