Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
A királyi székhely és a főváros - A budai vár udvarbírói hivatala (1458–1541). Kísérlet az országos és a királyi jövedelmek szétválasztására
260 A királyi székhely és a főváros dó úgy látszik nem akarta, hogy nagyon meggyökeresedjenek.145 Zömében kis- vagy középnemesi eredetű udvarbírókat neveztek ki Mohácsig, bár polgári, sőt jobbágyi eredetű is akad köztük. A Jagelló-korban inkább megbízott a király bennük: harminchat év alatt mindössze öt udvarbíró követte egymást. Az utolsó előtti hivatalnokoskodása idején már átlép a bárói rendbe, míg az utolsó, a nem nemesi származású Bornemissza már báróként kapja meg a provizoratust. Mohács után az uralkodók a Bornemissza-féle példát követik: mind János király udvarbírája Dóczy János, mind Ferdinándé, a budai polgár eredetű Pemfflinger István146 már báró, amikor provizor lesz. János király két utolsó provizora hivatalba lépésekor még nem báró, de rövidesen azzá válik. Bár - a korszak végét nem számítva - az udvarbírók személyileg nem tartoztak az uralkodó osztály kiemelkedő, befolyásos tagjai közé, a király az államkormányzatban biztosított számukra tekintélyt. Helyet adott nekik a királyi tanácsban,147 más középnemesi királyi tisztviselőkkel együtt, így ezek a hivataluknál és vagyonuknál fogva tanácstag főpapok és főurakkal szemben, sokkal inkább az uralkodó akaratát követték, hiszen szerényebb vagyonuk miatt jobban függtek tőle.148 Kapcsolatban állottak a kancelláriával is: olyan kérdések tárgyában, amelyek az ő hatáskörükkel függtek össze, a kancellária a provizorok relatiójára állított ki oklevelet, azaz ők közvetítették az oklevél-kiállítási parancsot.149 Az udvarbíróság tehát a központi államkormányzatban kétségkívül a centralizációs törekvéseket szolgálta. Volt azonban az udvarbíróságnak még egy funkciója, ami különösen jól mutatja politikai jelentőségét a feudális államban. Az udvarbíróság és a hozzá csatolt uradalmak fegyveres birtokkezelö személyzete ugyanis igen alkalmas volt arra, hogy az uralkodó intézkedéseinek végrehajtásához karhatalmat szolgáltasson, akár a feudális állam osztályelnyomó funkciójának gyakorlásához, akár a bárók hatalmának féken tartásához. A provizor ilyen jellegű ügyekben gyakran együtt szerepel a budai várnaggyal, a budai vár őrségének parancsnokával. Kárt okozó jobbágyokat bírságolnak,150 karhatalmat szolgáltatnak a földesúri vám fizetésének megtagadóival szemben,151 egyházi testületek birtokait védik.152 Lefoglalják azonban az uralkodónak nem engedelmeskedő, vagy lázadó urak birtokait.153 A várnagy egyedül is szerepel ilyen ügyekben: például 1494-ben a várnagy bírságol meg a gondatlan megyésispán helyett néhány nemest,154 vagy Bornemissza várnagyként veri le Gubacsnál 1514-ben a Száleresi vezette parasztokat.155 145 Igaz, hogy Piber és Tankházi provizorként halt meg, Ráskai, az utolsó viszont közel hét évig működött. Ez különben hasonló vonás a kincstartósággal: Ernuszt János kilenc évig kincstartó, és így is hal meg, Handó főkancellárrá lép elő, míg Nagylucsei több, mint egy évtizedig működik, és túléli a királyt. A király uralkodása első évtizedében viszont több kincstartó követte egymást. Vö. KUBINYI 1957. 29. p. 146 Ld. a Függelékben. 147 Ld. 75-76. j. 148 MÁLYUSZ 1941. 334. p. 149 SZILÁGYI 1930. 51-52. p. Vö. még 35. j. 150 1460: MÓL DL 15455. 151 1476: MÓL DL 17798.; 1492: MÓL DL 19844. 152 1458: MÓL Ft. Észt. kpt. m. lt. Lad. 45. fasc. 6. nr. 10. [MOL DF 237513.] -1484: MÓL DL 19006. Itt a kincstartóval jár el közösen a provizor. 153 1475: MOL DL 57771.; 1485: MÓL DL 56192.; 1486: MÓL DL 56205. Mohács után, már 1529-ben János király is udvarbírájával foglaltatja le a Ferdinand pártiak Buda-környéki javait. Bártfai Szabó 1938. 1504. sz. Máskor a provizor önhatalmúan foglal el birtokokat, hogy azokat a királyi uradalmakhoz csatolja. 1481 előtt: Bártfai Szabó 1938., 1078., 1080. sz. 1480-as évek: CSÁnki 1906. 704-706. p. 154 Engel 1797-98.1. 33. p. 155 Elekes-Lederer-Székely 1961.406-407. p.
