Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)

Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - A várnegyed és környéke középkori helyrajza

A várnegyed és környéke középkori helyrajza 25 hoz csatolták volna. Leginkább a várbeli Nagyboldogasszony-plébánia birtokának tűnik, hi­szen a plébánosának majorsága volt itt. Az 1390. évi plébániahatár-per egyházjogilag a Nagyboldogasszony-plébánia hatásköré­be utalta Logodot,109 110 amelynek ezek szerint (ekkor) nem volt önálló plébániája. A Logod terü­letére eső mai Bugát utcában talált középkori templomot ásatója, Garády Sándor ugyan a Szent Lázár-ispotály templomával azonosította,"1 ezzel szemben azonban súlyos ellenvetéseket le­het felhozni.112 Valószínűleg Logod temploma volt, de egyházjogilag csak kápolnának számít­hatott. (A 16. század eleji forrásokban feltűnik a logodi pap.)"3 Logod a Várhegy nyugati oldalában feküdt, és így érthető, hogy területén a budai polgá­rok és nagyurak kertjei, majorságai feküdtek.114 Bérházakat nem találunk, de elég népes telepü­lés lehetett: 1505. és 1510. évi tizedlajstromban összesen 44 itteni személyt említenek. Csak egy-két iparos akadt köztük, a többi nyilván a szőlőművelésből élt. Felhévíz A mai Császár fürdő és a Bem József utca vonalában épült budai külső városfal között terült el Buda egyik legjelentősebb, bár jogilag tőle független külvárosa: Felhévíz. Jelentőségét azún. jenői rév adta meg: kb. a mai Margit híd helyén - a közbenső sziget érintésével — könnyen át le­hetett kelni a Duna bal partjára, az ott elterülő Jenő helységbe. Itt, a rév jobb parti kikötőjénél valószínűleg 1. Géza király engedélyezett vásártartást, ezért a települést egy ideig Gézavásár­­nak (is) nevezték. Templomát, a Szentháromság egyházát még 1187 előtt az esztergomi stefanita ispotályos konvent szerezte meg a királytól. A konvent a 13. században itt priorátust létesített. Idővel a konvent vált Felhévíz területe (amelyből a 13. században szakadt ki a budai Szentpétermártír külváros) legnagyobb birtokosává. Az esztergomi és felhévízi kettős konvent a 15. században Felhévíz székhellyel társaskáptalanná alakult. Templomának helyét a mai Mar­git körút 5. sz. ház telkén tárták fel. 109 1435-ben egy tanúvallatásban Albertus iudex de Logod. Anthonius iuratus de Logod, valamint több logodi lakos neve fordul elő. BTOE 111/2. 238. p. 1105. sz.; 1447-ben Tamás logodi bíró tett vallomást: MÓL DL 14054,; 1510-ben Szerémi Gergely volt a logodi bíró (Budai bortizedjegyzék 1510. 93. és 340. tétel). Egy de Logodsub monte Budensí nemes özvegyasszonyról olvasunk 1405-ben. MonVesp II. 348. p. 110 Ld. 4. j. 111 GARÁDY 1943. 193-205. p, 112 Az 1390. évi határjárás [BTOE. III/l. 50-51. p ] a Vár falain kívül aMagdolna-plébánia határának túlsó végéül je­löli meg a Szent Lázár-templomot, azzal, hogy ebbe a határba esik bele Tótfalu is. (Logod a Nagyboldog­­asszony-templomé.) Az 1441. évi viszont valóban értelmezhető Garádyhoz hasonlóan is. A kérdés eldöntéséhez felhasználható egy 1514. évi adat: a Budáról Óbudára kocsin utazó Brandenburgi György őrgróffal a Szent Láz­ár-ispotály és Felhévíz között találkoztak (Erdődy cs. galgóci It. Lad. 4. Fasc. 4. no. 9. Letét a bécsi Haus-, Hof­­und Saatsarchivban = Mályusz regesztái a BTM-ban, Kisalakú 1436. sz. [HHStA Erdödy D 1260]). Ez elképzel­hetetlen a Bugát utcai, de lehetséges a mai Margit úti kolostorépület esetében. (Ez utóbbi lehetőséget támasztja alá Pap János budai könyvkereskedő 1509 évi végrendelete, aki több egyházi intézmény számára hagyományozott: Szent Erzsébet-ispotály [Alhévíz], Szent Anna-kápolna [Taschental], Szent Lázárispotály, Szentlélek-ispotály [Felhévíz]. Az intézmények délről északra sorjáznak, így a Bugát utca kiesne. BORSA 1957. 361. p. Viszont Szerémi Bosnyák Mátyást logodi priornak nevezte, ami inkább a másik nézet mellett szól: Szerémi 86. p. (Igaz, a logodi perjelségre történő utalás egy utólagosan betett cédulán olvasható.) Ha a Lázár-ispotály a Bugát utcában ál­lott volna, folyóvíznek kellett volna lennie a közelében 113 Michael presbiter de Logodh (1503): MÓL DL 97503. 114 Szerémi 66. p.; Dernschwam 270. p

Next

/
Thumbnails
Contents