Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Gercse. Egy Buda melletti késő-középkori kisnemesi falu és lakói
216 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete megyebeli birtokpereknél tanúként. Nem tartom lehetetlennek, hogy ez is járhatott valami bevétellel: a pereskedők fizettek. Egyetlen kérdést kell még említenünk, hogyan definiáljuk azt a társadalmi réteget, amelyhez a gercseiek tartoztak. Magam részéről a törvényekben is szereplő egytelkes nemest tartom jogilag helyesnek, noha ez ellen is lehet ellenvetést tenni. Egyrészt lehetett az egytelkesnek több telke is, másrészt a nemesi telek tartozékai osztódás vagy birtokszerzés következtében módosulhattak. Az egytelkesek azok, akiknek nincs jobbágyuk. Ez viszont az esetek többségében azt jelenti, hogy földjét maga műveli meg, ezért jogosultnak tartom a parasztnemes megjelölést is: azaz az egytelkes földesúri hatalomtól független, tehát szabad paraszt. Bizonyos mértékben nevezhetjük szegény nemeseknek is őket, ez azonban tágabb fogalom, hiszen egy tíz jobbágynál kevesebbel rendelkező nemes anyagi helyzete nem lehetett jobb, egy egytelkesnél.56 Nevezhetjük őket Fügedi nyomán kuriális nemeseknek is,57 ezzel a kifejezéssel csak az a baj, hogy inkább később terjedt el. Egy azonban biztos, az egytelkesek sem alkottak egységes réteget, erős vagyoni differenciáltság mutatható ki köztük58 Erre lehet Gercsén is következtetni: a Henci és Leány család biztosan tehetősebb lehetett, mint sok helyi nemesi atyafiúk. Sajnos a forrásanyag hiányossága miatt nem sikerült demográfiai eredményeket bemutatni. Azonban az ország lakosságának egy nem megvetendő részét kitevő nemes parasztokról írni talán még sem volt haszontalan, főleg ha ezzel további kutatásokra sikerül buzdítanunk. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Levéltári Évkönyve 12—13. (2005.) 27—37. p. A dolgozat eredetileg a Faragó Tamás 60. születésnapjának tiszteletére kiadott tanulmánygyűjteményben jelent meg. 56 A problémát NEUMANN 2002. 443-445. p 57 Fügedi 1992b. 217-218. p. 58 Neumann 2002.443^150. p. vetette fel.
