Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Gercse. Egy Buda melletti késő-középkori kisnemesi falu és lakói
210 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete Önmagában a családnévadás is bizonyít valamit. A keresztnévből képzettek, akár puszta keresztnévi formában, akár „i” raggal arra utalnak, hogy elszaporodott családok egyes ágai valamely ősük keresztnevét vették át megkülönböztető névként, a helynévből képzett, vagy nemzetiségre utalók (Cseh, Tóth) pedig beházasodásra utalnak.6 Ebből arra lehetne következtetni, hogy a Gercsét birtokló család évszázadok alatt ágakra szakadt, akik miután nem tudták birtokaikat a szomszéd kisnemesi falvak, illetve Buda és Óbuda városok szomszédsága miatt növelni, parasztnemesi szintre süllyedtek. Létezett azonban beházasodás is, amelyre ugyancsak a vezetéknevek adnak támpontot. E mellett szól az is, hogy a gercsei családnevekre csak a 15. század második feléből ismerünk, pontosabban ismerek, adatokat. Korábban is előfordulnak gercsei nemesek, azonban csupán keresztnévvel.7 Egyetlen látszólag kivétel Gercsei Nagy Gergely, aki felesége Ilona, valamint János és Margit nevű leányai nevében Hidegkúton szőlőcserét hajt végre 1450-ben Hidegkúti Trombitás Antal leányával, Lúciával és annak férjével, Farnadi Mátyással.8 A Nagy név valószínűleg csupán tulajdonságot jelent, és feltehetően nem az 1465-ben említett Lőrinci Nagy Pál gercsei nemes családjából való. A falu középkori viszonylatban igen népesnek számított. Meg kell jegyeznünk, hogy valamennyi gercsei nemes volt jobbágyokkal nem rendelkezett, legalább is Gercsén nem. Nem is fordulnak itt elő jobbágyok. Lehettek természetesen nem nemes cselédeik, erre azonban nincs adat.9 A 32 családnév alapján legalább ugyanannyi háztartással számolhatunk, viszont több esetben bizonyítható, hogy azonos nevűeknek önálló háztartása volt. Ez más kisnemesi falvakban is így volt.10 11 Valószínű, hogy 50—60 háztartás lehetett a településen. Mindez természetesen csak spekuláció. Bizonyos demográfiai adatokra azonban mégis következtethetünk. Mivel leszámítva az 1511 és 1521 közötti időt a felsorolt férfiak tanúként, királyi emberként, megyei tisztségviselőként fordulnak elő, azaz nagykorúak, említéseik időpontjából bizonyos fokig életkoruk is meghatározható." Az első, 1460-as oklevél egy tanúvallatásnál ugyan életkort is megad, ami természetesen nem pontos (egy kivétellel például kerekszámú a kormeghatározás), öt év plusz-mínuszt véve azonban mégis felhasználható. Balázs fia Benedek e forrás szerint 60, István fia György 40, 6 A névadási formákra és ezek okaira részletesebben uo. 96-112. p. 7 Pl. 1361: Gercsei Ladomér fia János. Bakács 1982. 764. sz.; 1430: Gercsei Egyed fia János uo. 1503. sz. 8 BÁRTFAI SZABÓ 1938. 764. sz. A Hidegkúti Trombitás családra Id. HERMANN 1983. 43-53., 68-78. p. Lucia asszony leszármazási táblája: uo. 71. p. 9 A cselédek szerepe demográfiailag fontos lehet. John Hajnal annak idején a szolgatartást más háztartásrendszerrel kötötte össze. Vö, FARAGÓ 2001. 22—23. p. Magam a következő okokból tételezek fel egyes esetekben cselédeket. Volt néhány gazdagabb család, pl. a Henciek, akik maguk nehezen művelhették meg földjeiket. Létezett néhány özvegy, egy vagy két kiskorú gyermekkel. A Budán élők sem valószínű, hogy maguk gazdálkodtak volna. Mindez azonban csak kisebbséget jelenthet, így nem hathatott ki a falu általános háztartási rendszerére. A népesség számát viszont növelhette, ha minimális mértékben is. Az sem zárható azonban ki, hogy nem annyira cselédeket, hanem a fontosabb mezőgazdasági munkák idején napszámosokat alkalmaztak. Ez főként a falu szőlői esetében szinte biztos is. 10 Neumann 2002. 449. p. közli a Pozsony megyei Ilka kisnemesi falu 1542 évi hatvanad adó jegyzékét, ahol 36 háztartást sorolnak fel, akik 26 különböző nevet viselnek. Ezt az arányt alapul véve a 32 gercsei családra 44 háztartással számolhatnánk. Ez azonban bizonytalan. Az viszont biztos, hogy forrásanyagunk nem teljes, így bizonyára jóval több családnév lehetett a faluban. 11 Itt jegyzem meg, hogy helykímélés céljából nem adok meg általában jegyzetet, hanem csak a személy nevét és az oklevél évszámát. A fent, a 2, 3,4. jegyzetekben közölt adatok alapján az említés könnyen visszakereshető, akkor is, ha van egy-két olyan év is, amelyből több oklevelet idéztem. A családtörténetileg fontosabb protokollumi bejegyzéseket viszont többségében itt is idézem.
