Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Gercse. Egy Buda melletti késő-középkori kisnemesi falu és lakói
GERCSE Egy Buda melletti késő-középkori kisnemesi falu és lakói Faragó Tamás a demográfia kutatásának egyik legismertebb hazai művelője, ezért születésnapjára egy szerény, de talán demográfiailag is felhasználható adalékkal szeretném nagyrabecsülésemet kifejezni. A mai Nagy-Budapest területére eső elpusztult középkori Gercse faluról van szó, 13. századi templomának romjai ma is láthatók a hidegkúti határban. A templomban Nagy Emese, a faluban Irásné Melis Katalin ásatásokat is végzett.1 A települést kisnemesek lakták, így a szokottnál több okleveles adat maradt fenn lakóiról. Magam 1460 és 1526 közt 33 oklevelet ismerek, amelyben gercsei lakosokat említenek.2 Hozzá számíthatunk még két későbbi oklevelet, ezekben azonban csak már korábban is említettek fordulnak elő.3 Ezekben a forrásokban a gercsei nemesek tanúként, királyi emberként, szomszédként, Pilis megyei esküdtként, vagy szolgabíróként fordulnak elő. Az oklevelek genealógiai adatokat csak ritkán tartalmaznak, legfeljebb egy-két esetben megadják az említett személy apja nevét. A legfontosabb adatokkal azonban az óbudai káptalan 1510 és 1522 közt vezetett hiteles helyi protokolluma szolgál. A gercsei kisnemesek ugyanis az olykor csupán egy-két holdnyi parcelláik elidegenítése alkalmából a hiteles helyhez szaladtak, így itt a családokról, valamint a gercsei dűlőkről találunk adatokat. A protokollumban 23 gercsei oklevél maradt fenn.4 A fennmaradt összesen 58 forrásunkban 32 gercsei kisnemesi család vezetéknevét ismerjük meg, és közülük 76 férfit, beleértve a kiskorú fiakat. Ezen kívül 13 férfi vezetéknév nélkül fordul elő. Néhai Balázs és fia Benedek, valamint Domokos (1460-as adatok) biztosan nem azonosíthatók a vezetéknévvel említettekkel, a többi tíz között épp úgy lehet valamelyik ismert családnevű, mint nem. Ezek szerint 1460 és 1526 közt biztosan 79 Gercsén élő nemesre maradt adat, ami eléggé nagy szám. A családok nőtagjaira viszont csak a káptalani protokollumban találunk nem nagy számú forrást. A gercsei nemesek családneveivel más alkalommal foglalkoztam.5 A 32 családnévből 11 keresztnévből keletkezett, 10 egy jellemző tulajdonságra utal, vagy csúfhévnek tekinthető, 6 család neve helynévből képzett, 3 foglalkozásra, 2 pedig nemzetiségre utal. t Nagy 1958.; Írás-Melis 1991. 2 Csak a kiadási évet és a jelzetet adom meg, olykor azonban ugyanazon jelzet alatt két oklevél (pl. mandatum és relatio) is található. 1460: MÓL DL 15467.; 1465: MÓL DL 16262.; 1469: MÓL DL 106099.; 1477: MÓL DL 88595.; 1484: MOL DF 247381.; 1485: MOL DF 237140.; 1491: MOL DF 208930.; 1493: MOL DF 20002.; 1494: MÓL DF 237150.; 1500: SÜMEGHY 1928. 171-172. p.; 1502: uo. I. 177. p.; MÓL DL 21130.; 1510: K.NAUZ 1863b. 69., 70., 73., 74., 79. sz.; MOL DL 26131.; 1511: KNAUZ 1863b. 86., 89., 90., 91., 95. sz.; 1512: Uo. 98., 99., 100. sz. 1519: LUKINICH 1937^12. II. 227.; 1525: Uo. 340. p.; 1526: Uo. 382-383., 383-384. p. 3 1539: KNAUZ 1863b. 128. sz.; 1540: MÓL. Magyar Nemzeti Múzeum Törzsanyag 1540. 04. 05. 4 Prot. Búd. A továbbiakban az évet és a jegyzőkönyv lapszámát adom meg. 1511: 62., 62-63., 68-69. p.; 1512: 96-97., 160-161., 289. p.; 1513: 272-273. p.; 1515: 332-333., 340-341. p.; 1516: 348-349. p.; 1517: 430-431. p.; 1518: 457-458., 459-460., 469. p ; 1519: 476., 482^183., 498^199, p.; 1520: 532., 532-533., 552. p.; 1521: 561-562., 567-568., 594-595. p. 5 KUBINY1 2003. 101. p.
