Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - A várnegyed és környéke középkori helyrajza
20 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete fenn arra a célra, hogy székvárosba jött tagjuknak, legyen hol megszállnia.72 A nagy cselédséggel utazó főurak házaiban szükségszerűen ritkán akadt bérbe adható hely. A bérházak jellegéről Garai Antal esztergomi kanonok és Csiszár Demeter Olasz utcai házának szétválasztásáról beszámoló 1507. évi oklevélből alkothatunk képet. A kétemeletes épületben Csiszár részére 3 bolt (bolthajtásos helyiség), 9 kamra, 2 szoba és 2 konyha, míg Garaiéra 3 bolt, 13 kamra, 3 szoba, 1 konyha és 2 pitvar esett. Az összeírok 38 lakható helyiségen lakrészenként haladtak végig. A konyhák és illemhelyek száma alapján ítélve a Csiszár-rész három, a Garai-rész hat lakásra oszlott. A földszinten működött Csiszár kardcsiszár műhelye és voltak a tulajdonosok raktárai. Az 1505. és 1510. évi tizedlajstromok Csiszár házában két-két bérlőt tüntetnek fel, tehát maga a tulajdonos a harmadik lakásban lakott (1/27. és 49. és 11/10. és 177.).73 A Várhegyen épült városba kívülről, illetve a külvárosból kapukon lehetett bejutni. Kezdetben, úgy látszik, négy kapu volt. Északra a Szombat (ma Bécsi) kapu nyílott; a 13. századtól itt szedték a vámot.74 75 76 A mai Dísz tér két oldaláról nyílott (a mostani Fehérvári kapu helyén) a hozzá közeli régi Zsidó utcáról elnevezett Zsidó kapu, vele szemben, a mai Hunyadi János út torkolatában pedig a ferences kolostor névadójáról elnevezett Szent János kapu.15 Délen, a fennsík csúcsán, a Palota területére vezetett a Kelenföldi kapu11' A falakon kisajtók is voltak: így a Nagyboldogasszony-templom temetőjénél77 és talán vele szemben, a Várhegy nyugati oldalán is.78 A falakon belüli külvárosok A külvárosokról legtöbbet az 1441. évi plébániahatárokat tisztázó oklevélből tudhatunk meg. A Vártól északra elterülő külvárosok a Magdolna-, illetve Szent Péter-plébániákhoz tartoztak. Elhatárolásuk a Szombat kapun kívül, a Táncsics utca 9. helyén állott Kammerhof alatt indult, és kb. a mai Hunfalvy, Jácint és Horvát utcák vonalát követve vezetett a karmeliták Irgalmasság anyja kolostorához és a külvárosi falhoz.79 Ettől a vonaltól nyugatra, azaz még a Magdolna-templom részén, két városnegyedet különböztethetünk meg: a hegyoldalban épült Tótfalut, valamint Taschentalt. Tótfalu területére estek a Szombat kapuhoz vezető Szekérgyártó és Kerékgyártó utcák (amennyiben nem ugyan72 Vö. PATAKI 1950. 291. p. 55. j. (több hasonló példát ismerünk). 73 Észt. kpt. m. lt. Lad. 71. Fase. 1. no. 18, [MOL DF 238304] ; A fontos házfelosztás szövegének tekintélyes része közölve PATAKI 1950. 191. p. 56. j. 74 1255: BTOEI. 56. p.; Hogy ez a Szombat kapui, azaz a qtiod de foro porte Castrabude ... quolibet die sabbati járó vám: 1332: AOII. 585-586. p.; Lehetséges, hogy a Bécsi kapu helyén állt Szombat kapu késő középkori, ugyanis a Kammerhof (Táncsics u. 9.) mellett is feltártak egy kaputornyot. H. GYÜRKY 1972.44-45. p.; Az 1441. évi határjárásban említett Szombat kapu azonban már a Bécsi kapu helyén állt. 75 Vö. GÁRDONYI 1936. 80. p. 76 Gerevich 1966. 239. és 273. p. 77 Pataki 1950.251-252. p. 78 Egy esetleges nyugati „kisajtóra” lehet következtetni a tizedlajstromokból. Borbély Miklós, akinek szőlőjét mindkét lajstrom ugyanott vette fel, 1505-ben a Mindszent-kápolna (Budai bortizedjegyzék 1505. 112. tétel), 1510-ben a kisajtó mellett lakott (Budai bortizedjegyzék 1510. 94. tétel). Amennyiben nem változtatott lakást öt év alatt, akkor az 1510-es kisajtónak a Mindszent-kápolna közelében, azaz a nyugati várfalnál kellett lennie. 79 Ld. 4. j.
