Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Rákospalota és Pestújhely a honfoglalástól a török hódoltságig
Rákospalota és Pestújhely a honfoglalástól a török hódoltságig 199 A mai XV. kerület területe írott forrásokban először 1245-ben fordul elő. Ekkor IV. Béla király két ekealjára való szántóföldet és negyven kaszásnyi rétet adományozott a margitszigeti premontrei kolostornak Pardeit faluban. Ez a terület keletről a felhévízi keresztesek (akiknek központja a Duna túlsó oldalán a Császár-fürdőnél volt), délről az óbudai káptalan birtokaival, nyugatról pedig Besenyő falu népeinek földjével volt határos. A premontreiek Pardeuban két malmot is kaptak, amelyek a Rákospatak mellett voltak, valamint három itt lakó rabszolgát: Simont fiával Martonossal és testvérével Simeonnal. Ezen kívül megkapták a szolgagyöri várnépek két besenyői telkét/’ Ez a Pardeu, vagy Párdi központja nyilvánvalóan a mai XIV. kerületre esik, de határa észak felé - mint látni fogjuk - benyúlt a XV. kerület területére is. (Feltételezett helyét lásd a térképen. [42. ábra.]) A későbbi Palotát -még nem Palota néven - az első adat 1281 -ben említi.9 10 11 Mielőtt azonban az 1281-es adatra rátérnénk, meg kell emlékeznünk arról, hogy a 13. század közepén a Margitszigeten alapított domonkos apácakolostor királyi bőkezűségből a későbbi Palota déli szomszédjában a legjelentősebb feudális birtokos lett. Megkapta a királytól Jenőt, a Rákos-patak melletti Nemes és Nagyos földeket, amelyek helyén később Szentmihály (Rákosszentmihály) nevű falu keletkezett, végül a Szilas-patak melletti Cinkotát. Ezek az adományok egyrészt megakadályozták Palota későbbi terjeszkedését, másrészt viszályok magvát rejtették magukban." Az első viták azonban a pesti polgárok és az apácák között törtek ki, ugyanis az utóbbiak Jenő birtokosaként igényt tartottak a Pest és Jenő közti Újbécs földre. A peres felek 1281-ben egyeztek ki és egyben megvonták a határt Pest és az apácák Jenő faluja között. E szerint a határ a Dunánál kezdődik a Pestet körülverő nagy ároknál,12 átmegy a Vácra vezető úton és keletre halad metszve két északkeletre vezető utat, amelyek közül az egyik Nyír, a másik Pardev faluba irányul. (Még látni fogjuk, hogy Nyír Palota korábbi neve volt.) A határ keleten az 1245-ben is említett keresztesek földjén ér véget.13 Györffy a Nyírre vezető utat a Dob utca-István út; a Párdi-ra a Rákóczi-Thököly-Szugló utcák nyomvonalával azonosítja.14 Mindenesetre az adatból következik, hogy Jenő határa hosszan kelet felé húzódott és ott érintkezett az apácák többi, szentmihályi és cinkotai birtokaival. Párdi egy része ugyan a szigeti premontreiek birtokába került, azonban a 14. század első felében a falu egy róla elnevezett nemesi család birtoka. Párdi Jakab özvegyének, Erzsébetnek 1325-ben a budai hegy lábánál volt szőlője,15 fia Pál viszont tíz évvel később az apácákkal pereskedik a Párdi és Szentmihály közti határ ügyében. Ennek alkalmával az apácák képviselője egy határpontot Őrség, Szentmihály és a Szentmárton egyház határának mondott.16 Még ugyanabban az évben újra megvonták Szentmihály és Párdi közös határát. Ez alkalommal Párdi 9 BTOEI. 44-45. p. 10 A palotai helytörténeti irodalom ugyan korábbi adatokat is ismerni vél, amelyeket átvesz az Adattár Budapest XV. kerülete történetének tanulmányozásához. 1969. [Kézirat, a továbbiakban: Adattár XV. kerület] 39. p. is, de az ott idézett adatok vagy nem említik Palotát (pl. 1148-ban), vagy más Palota nevű helységre vonatkoznak, mint pl 1243-ban Hont megyére. Vö. RegArp I. 749. sz. Az a Jerneyre visszamenő állítás, amit Chobot is átvesz (Chobot 1915.1.229. p ), amely Palota nevét Vérnél ispán palotájára vezeti vissza, szintén téves: Vérnél palotája Pest mellett volt, (GYÖRFFY 1973.). 11 Györffy 1973. 12 Ennek a helye vitás. 13 BTOEI. 199-200. p 14 Györffy 1973. 15 AOII. 189. p. 16 bártfai Szabó 1938.44. p. 237. j.
