Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - A várnegyed és környéke középkori helyrajza
18 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete A Szent Pál utccá., amelyet Középső utcának" is hívtak (ma Fortuna utca), a pálosok itteni házáról kapta nevét: 1424-ben szerezték cserében Ciliéi Hermáimtól. Ez korábban a Lackfiaké, azt megelőzően egy budai német vezető polgáré volt, és talán azonos a mai Hess András teret lezáró ún. „Vörös Sün” házzal.49 50 Ez az épület különben jelentős bérház volt; mind 1505-ben, mind 1510-ben öt-öt szőlőbirtokos lakó mutatható ki benne. Az utcában több más bérházról is tudunk, zömükben egyházi testületek (a kalocsai, fehérvári, veszprémi káptalan51) tulajdonában. Nagyobb bérháza volt itt még Bánffi Miklós főúrnak is. Tudunk az utcában szegényházról,52 de a polgári, iparos családok sem hiányoztak az itteni birtokosok között, akiknek úgyszintén lehettek bérlőik.53 (Például Asztalgyártó Mátyás házában egy-egy pintér és szitás élt.) A negyedik utca, az ún. Zsidó utca, amely a mai Táncsics utca északi felével azonos. Itt éltek a zsidók azután, hogy I. Lajos király visszaengedte őket az országba, ám eladományozott korábbi házaikba (a déli Zsidó utcába) már nem tudtak visszatérni. Lehet, hogy az utcának ez a szakasza korábban még nem volt beépítve és nem pedig szabad királyi városi, hanem királyi területnek számított. A 15. és 16. század fordulóján ebben az utcában állott a magyarországi zsidók prefektusainak, a Mendel család tagjainak palotája,54 valamint legalább két zsinagóga.55 1526-ban a budai zsidóságot a törökök elhurcolták,56 az itteni házak - meglehet, nem mind - keresztény kézre kerültek, és ekkor Szent Márton utcának kezdték nevezni.57 Új nevét az utca végén álló egykori ún. Kammerhofoan a 14. század közepén Erzsébet anyakirályné által építtetett Szent Márton- kápolnáról kapta. Ez az épület (ma Táncsics u. 9.) a 13. században királyi vagy királynéi kúria volt, rendeltetéséről hosszú viták folytak.58 Míg a fent idézett magyar nyelvű krónikában említett öt budai utca közül az eddig felsorolt négy egyenest a még említendő Szombathelybe torkollott, az ötödik, a Szent Miklós utca valójában „csupán” a Zsidó utca folytatása (a mai Táncsics utca déli fele a 9. sz. háztól), illetve ennek folytatása volt: a mai Hess András tér keleti házsora. Az utca nevét a domonkosok Szent Miklós kolostoráról kapta.59 A középkor végén - bár polgárok is éltek itt - nemesi többséget találunk a háztulajdonosok között.60 Korábban azonban itt, illetőleg a szemközti házsorban (tehát a mai Hess András téren) városvezető polgárok házairól olvashatunk, s így felmerül annak lehetősége, hogy ez volt az eredeti városközpont.61 49 PATAKI 1950. 258. p. 50 PATAKI 1950. 258-259, p. (Ma Hess András tér 3.); vö. LÓCSY 1971. 51 Pataki 1950. 260., vö. 289. p. 45. j. 52 pauperibus... in domo animarum: MOL DL 46663. 53 Pataki 1950. 290. p. 46-49. j. 54 Pataki 1950. 289. p. 41. j. 55 ZOLNAY 1968b. 46-56. p. 56 Mordtmann 1918. 57 Pataki 1950. 257-258. p. 58 E vita bibliográfiáját ld.: KubinyI-NaGY-VÖRÖS 1967. 182. p. 27. j. A vita folytatásáról Id. a 2. j.-et. A Kammerhof területén végzett ásatásokról: ZOLNAY 1967c.; ZOLNAY 1968b.; a Kammerhof Szent Mártonról nevezett kápolnája a szomszéd telken került elő: H. GYÜRKY 1984. 59 PATAKI 1950. 255. p„ vö. H. GYÜRKY 1981. 60 Pataki 1950. 288. p. 36-38. j. 61 Ilyen lehetett az Ulvingok háza, amelyet a mai Hess András tér nyugati házsorának folytatásában kereshetünk: Pataki 1950. 286. p. 27. j. (A ház jelentőségére Mályusz Elemér mutatott rá opponensi véleményében 1970. márc. 9-i kandidátusi vitánkon.)
