Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)

Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése

Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése 177 szó? Jósára (Jósyk Domokos néven) még két adatunk van, amelyek közül egyik a végrendelete. Ezek szerint szőlői vannak Óbudán, Borosjenőn és Szentjakabfalván, háza a hévízi Duna utcán, de szántóföldje - nincs!478 Fel kell tehát tételeznünk, hogy mivel sehol sincs szántóföldekre adat, a malomban őrlető hévíziek közül pedig egynek kimutathatóan nincs szántója, hogy ezek az őröltetők vásárolták gabonájukat (esetleg gabonakereskedők is lehettek) és nem maguk ter­melték parasztként. Ha szántóföldekre nincs is adatunk, annál több van a szőlőkre. A hévíziek - akár iparos nevet viselnek, akár nem - többségükben szőlőtulajdonosok. Adataink ezt bizonyítják szaka­datlan sorban a 13. századtól a 16. századig. Most azonban csak a 16. századi adatokkal foglal­kozunk, ugyanis itt a bortizedlajstromok módot nyújtanak a budai, míg az ugyanebből az időből fennmaradt budai káptalani jegyzőkönyvek az óbudai határban elterülő és hévízi tulajdonban levő szőlőkre vonatkozó adatok összeállítására. A 16. században névszerint ismert nyolcvan hévízi személy közül kimutathatóan harminchétnek van szőlője. (Sajnos, a malomperben nagy­számban kimutatható hévízieknél a szőlőterületre szükségképpen nem utalnak.) A negyvenki­lenc személy közül 35 Buda város, 8 Óbuda város, 5 Felhévíz, 2 Borosjenő és 1-1 Szentjakab­­falva és Békásmegyer határában birtokos. (Van köztük néhány, aki több helységben is.) Mivel épp a felhévízi szőlőhegyekre van viszonylag a legkevesebb adatunk, pedig nyilván itt volt a legtöbb hévízi tulajdonban levő szőlő, nyilvánvaló, hogy adataink alapján megállapítható számarány alacsonyabb a valóságnál.479 A jelek szerint azonban a hévízi tulajdonban levő sző­lők viszonylag igen kicsik. Leszámítva néhány, több szőlőt birtokló tekintélyes polgárt, mint a már említett Jósykot, alig lehet nagyobb szőlőtulajdont találni. Igaz, egy hévízi lakosunk van, aki a legtekintélyesebb budai patríciusokkal egyenlő nagyságú bordézsmát fizetett, Seres An­tal. Bordézsmája 6 Ft 85 dénárt tett ki, ennél többet csak Ádám Gergely bíró özvegye (13 Ft), a bíróviselt Tétényi Péter (8 Ft), Gazon Mihály budai esküdt és nagykereskedő (7 Ft 12 d) fize­tett. Közvetlenül utána a külvárosi Zsemlyesütő János (6 Ft 5 d), a bíróviselt nagykereskedő Haller (5 Ft) fizetett. Ez a serfőző nyilván nagyban gyártotta a sört és azzal kereskedett. A patrí­cius szinten álló Seres mögött másféltől három és fél Ft-ig terjedő bordézsmával, de még száz köbölt meghaladó terméssel Dékán Benedeket (145 köböl), Pladlinger Jánost (143 köböl), Nagy Imre volt hévízi udvarbírót480 ( 107 köböl), és Dékán Istvánt (104,5 köböl, összesen) a bu­dai középpolgári szintnek megfelelőnek vehetjük. A hévízi szőlőbirtokosok többsége azonban csak 40-100 köblös átlagterméssel rendelkezett. (11 személy.) Hét személynek csak 8-27 kö­böl termése volt. Ez utóbbi kategória semmiképpen nem tudott megélni terméséből, hiszen pél­478 1511. április 9.: Prot. Búd. 27. p.; 1516. november 8.: Prot. Búd. 384-385. p. 479 Nevük a következő: Budán van szőlője: Barachy Mátyás, Dékán Benedek és István, Farkas Péter, Fekete Kele­men, Feredees László, Harangozó Balázs, Hegedűs Benedekné, Hegedűs György, Kalinár Imre és János, Kapás Albert, Balázs, Fűlöp, István, Kelemen, Mihály, Márk, két Péter és Simon, Káthay Gergely, Kenczel Benedek, Kis Demeter, Korchylas János, Lantos Lőrinc, Mészáros János és Péter, Nagy Imre (a prépostság volt provizora, Óbudán is van szőlője), Pladlinger János, Seres Antal, Seripar (lakatos) András özvegye, László és Mátyás, Zegházy Pál. Óbudán van szőlője: Ábray János, Alcz Osvát, Farkas Bereck, Hosszú Bálint, Jósik Domokos, Kop­pányi János, Nagy Imre és Szabó Péter. Felhévizen Chethy Illésné, Lengyel Jakab fia János remete. Kalmár Mik­lós, Zepywo Ambrus. Borosjenő: Csévy Tamás és Jósik Domokos (egyiküknek ezen kívül Békásmegyeren, másikuknak Szentjakabfalván is van szőlője). 480 MÓL DL 26166. Mivel ezen kívül neki Óbudán is van szőlője, az pedig nem valószínű, hogy provizorsága idején a hévízi határban ne szerzett volna, esetleg öt is inkább a városi patríciusszinthez kell számítanunk. Prot. Búd. 504-504a. p.

Next

/
Thumbnails
Contents