Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
174 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete Foglalkozási ágak Szám szerint Százalék Értelmiség452 deák 3 6,8 hegedűs 2 4,5 lantos 1 2,3 Összesen 6 13.6 Egyházi szolgálat453 harangozó 1 2,3 Összesen 1 2.3 Mindösszesen 44 100.0 A kimutatás az ipari foglalkozások túlsúlyát bizonyítja. Igaz, ez az arány csak a foglalkozást jelentő neveknél áll fenn, és lehet, hogy a többi személy egészen más foglalkozást űzött, de még úgy is kedvező a kép. Igaz, az itt feltüntetett iparágak elsősorban olyanok, amelyek a mezővárosokra jellemzőek. Pontosan ugyanaz áll fenn Felhévízen, amit Székely György Szegedre mutatott ki: nincs pékipara, posztóipara, és nincsenek céhjei.454 Ez azonban csak felületi észlelés, találkozunk ugyanis olyan jelenségekkel, amelyek mutatják, hogy a hévízi ipar különleges helyzetű volt. Saját szövőipara ugyanis valóban nem volt, de területén működtek a budai takácsok kallómalmai; saját péküzeme nem volt, de Hévíz központjához közelebb volt a budai zsemlyesütő szentpéteri műhelye, mint ugyanannak hévízi malma. Jelentős bőrfeldolgozó ipara volt (ezt épp úgy vehetjük mezővárosi, mint városi iparnak), csakhogy ez sem hévízi, hanem Buda-külvárosi kézben volt. Viszont vannak olyan iparágak, illetve foglalkozások, amelyek különösen jellemzőek Hévízre. Ilyen például az általunk egészségügyi iparnak nevezett borbély és fürdős mesterség, melyek jelentősége érthető a hévízi fürdők miatt. Másik ilyen, mezővárosokban ritka foglalkozás a hegedűs és a lantos. Ezeket nyugodtan az értelmiséghez számíthatjuk, hiszen feltehetően deákműveltséggel rendelkeztek (vö. Tinódi Lantos Sebestyén). A zenészeken kívül több deák is élt itt, és így viszonylag jelentős értelmiségi rétegről beszélhetünk.455 A zenészek nyilván az értelmiség alsó kategóriáját képviselték Felhévízen, nem igen valószínű, hogy ezek előkelő urak familiárisai lettek volna; inkább vándordalosok, akik a vásárokra idesereglő népeket szórakoztatták, és közben valami vagyonkát szereztek. (Egyedül Lantos Lőrincnek van valamirevaló szőlője, úgyhogy talán őt lehetne „nyugalomba vonult” familiaris-zenésznek tartani.) A legjelentősebb hévízi iparág a mészárosság. Hat mészárossal, az összes foglalkozások 13,6%-val az egyik legjelentősebb foglalkozási ág, és egyben a város vezetőrétege volt: Koppányi János mészáros Hévíz bírája, két másik mészáros pedig esküdt polgára volt. A mészárosok külön sort képeztek a településen belül, és fontosságukat láttuk már a 14. században is. Ez azonban megint csak Felhévíz és Szentpéter hasonló fejlődésére utal: ott is jelentős a mészárosok szerepe, és a külváros előretörésével a budai városi tanácsba is bekerültek. 452 János deák, 1510: MOL DL 26131.; Lőrinc deák háztulajdonos, Budai bortizedjegyzék 1510.; Nagybányai Ferenc deák felesége útján házat és szőlőt örököl, 1516: Prot. Búd. 384-385. p.; Hegedűs György szőlője van, Hegedűs Benedek özvegye, szőlője van, Lanthws Lőrinc szőlője van, ld. mind Budai bortizedjegyzék 1510. 453 Harangozó Benedek, szőlője van. Budai bortizedjegyzék 1510. 454 SZÉKELY 1961. 325. p. Ld. még uo. 322. p. stb. 455 GerÉzdi 1962.19. p. skk., 119. p. skk. Az értelmiség szerepére utal, hogy a 15. század végén két hévízi, Ferenc és Bálint tanul a krakkói egyetemen. Schrauf 1893. 5., 8., 57., 64-65. p. Bálintból baccalaureus is lett.
