Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
172 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete egymás mellett áll a külvárosban egy-egy takácsnak, szűcsnek és nyílkészítőnek a háza.438 1354-ben külvárosi carpentariust említenek.439 Adatainkat szaporíthatnánk. Különösen sok adat van a 16. század eleji bortizedlajstromokban. A külvárosban találjuk meg az iparos neveket viselő utcák többségét is.440 A vár-talán a magas házárak következtében is441 — elsősorban a kereskedő patríciusok (és az udvari tisztviselők, főpapok és főurak) negyede volt, ahol ha iparos háztulajdonost látunk, az általában csak a vezetőrétegből származhatott. (Pl. Máté üveggyártó budai bíró.) Iparosokra utaló utcanév csak kettő volt a várban: az ötvös és a posztómető, azonban ez utóbbi a posztókereskedőt jelentette.442 A szentpéteri külváros gazdasági jelentőségét jól látta Pierre Choque, a 16. század elején Budán járt francia herold.443 Szerinte a kereskedők és iparosok a Várhegy és a Duna közti városrészben laknak. Megjegyezzük azonban, hogy ezek mellett a szőlőtermelésnek is nagy jelentősége volt. A hévízi lakosságot ezer szál fűzte ehhez a külvároshoz: annak lakosai uralták malmaikat stb. Vajon ez a kapcsolat a lakosság foglalkozásában is hasonlóságot hozott-e létre, a hévízi lakosság azonos gazdasági szinten élt-e, a szentpéteri külvárossal? Hévíz lakói és foglalkozásuk Ipar Hévízi lakosokra elég nagyszámú adatot találunk okleveleinkben, különösen a 16. században. Az 1500-1530-ig terjedő korszakból kilencvenhárom itteni világi lakosra találtunk adatot, melyek egyharmada a bortizedlajstromokból, másik harmada a malomperekből származik. A kilencvenhárom névből negyvenegy foglalkozást jelöl, ami tehát vagy saját, esetleg szülei foglalkozására utal, ezen kívül további három személy foglalkozását egyéb adatok alapján tudjuk megállapítani, (egy-egy mészárosmester, építőmester és deák). így tehát negyvennégy embernek, a névről ismert felhévízi lakosság közel felének ismerjük a foglalkozását. 438 1345. december 12.: MÓL Ft. Révay cs. lt. Doc. div. fám. fase. I. nr. 10. [MOL DF 260321.] Már 1303-ban említenek egy külvárosi szabót. MonStrig II. 523. p. 439 AO VI. 191-192. p. 440 A Takács utcát már az 1441-es plébánia-határper is említette. A bortizedlajstromok feldolgozását Szűcs Jenőtől várjuk. 441 Gerevich 1950. 158. p. 442 Pataki tévesen a Várba helyezi a német mészárosok utcáját (Pataki 1950. 252., 254. p.) A német mészáros- és mészárosutcák azonosak, mint ahogy a német mészároscéhben is sok a magyar. (Vő. a Mészáros-céhkönyvet.) A mészárosutca helye a külvárosban volt: 1513: „in suburbio Budensi in vico Mezaroswcza vocato.” Prot. Bud. 189. p. A mészároscéh oltára a taschentali Irgalmasság anyja-kolostorban volt (1502: MÓL DL 46582.), ez is mutatja, hogy a külvárosban is éltek németek. 443 „Au dessoubs de ladite ville et chasteau y a une ville hors de murs d’icelle qui respand jusques au fleuve et riviere de le Dunavie, ou font résidence les marchans et mécanicyens ayans l’administration et cognoissance des marchandises venantes y tant de F autre part d’icelluy fleuve.” MARCZALI 1876. 109. p.
