Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - A várnegyed és környéke középkori helyrajza
16 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete A középkor végi város igazgatási (a Tanácsháza előtti téren tartották a népgyűléseket)23 és gazdasági központjával végezve térjünk vissza a Palota és a Szent György piac közt elterülő, már említett két utcára. A várnegyed déli része I. Lajos uralkodásáig a Zsidó utca volt a főváros zsidónegyede, aki, miután a zsidókat 1360 körül kiűzte az országból, házaikat udvari embereinek adta. Az utca a királyi udvarral való kapcsolatát 1541-ig megőrizte; ekkor már a Szent Zsigmond nevet viselte. Főurak, a királyi ágyúöntő és borbély, az 1410-ben Zsigmond király által alapított Szent Zsigmond-társaskáptalan kanonokjai laktak itt.24 Az utca újabb névadója ez a Zsigmond által alapított utóbbi volt. (Kisebb Máriának is nevezték.25) A vele párhuzamos Szent János (ma Színház) utca a IV. Béla által alapított Szent János ferences kolostorról kapta a nevét; itt temették el 1301-ben III. András királyt.26 Vele szemben, az utca nyugati oldalán állott a ferences beginák háza, amelyet Majs nádor özvegye adományozott a rendnek még a 13. században, s amelyet a 14. század elején Szibilla-háznak is neveztek.27 A ferences kolostor mellett a 16. században egy Szent Annáról elnevezett kápolnát találunk.28 Az itteni háztulajdonosok kezdettől fogva a királyi udvarral kapcsolatban álló előkelő nemesek és gazdag polgárok voltak.29 A 16. században például itt lakott Szapolyai János, a későbbi király (1526-1540), illetve házai voltak olyan tekintélyes középnemeseknek, mint például Désházi István királyi tanácsos és Mekcsei királyi titkár.30 De voltak az utcának viszonylag szegény, iparos polgárai is.31 Nem mindegyik ház épült kőből; például Zabos János posztónyírőé fából és sárból készült, és csak új birtokosa, Kubinyi László budavári udvarbíró építette át a 16. század első évtizedeiben.32 Bérházaknak itt sincs nyoma. A várnegyed északi fele A Várhegy északi fele, amelynek nagyobb része a Magdolna-templom körzetéhez tartozott, más jellegűnek látszik. Legjobban egy 16. századi magyarnyelvű forrás írja le, Buda 1541. évi megszállásának ismertetése kapcsán.33 E szerint a janicsárok „bemínínek, szent Gyergy piaca feli, ki Budán fű piac vala. Ott középaránt, felemelvín az császár zászlóit, az janicsár aga és Szolimán passa a zászlók mellett megállónak, az níppel penig nagy gyorsasággal, szép két renddel mind az öt Buda-utcát, kiknek vala neve: Mindszent-utca, Olaszutca, Szent Pál utca, 23 Vö. Mollay 1959. 70., 83. és 85. p. 24 Pataki 1950. 276-278. p.; Gerevich 1966. 15-18. p. 25 Ld. 5. j. 26 SRH I. 478. p.; ALTMANN 1973. 27 GYÖRFFY 1975. 303. p. 28 Pataki 1950.297. p. 103. j. 29 Pataki 1950. 297-298. p. 103-106. j. 30 MÓL DL 24002.; Észt. kpt. m. lt. Lad. 52. Faso. 3. no. 8. 31 Knauz 1863b. 138-140. p.; P III. 671-674. p. 32 MÓL Nemzeti Múzeumi Törzsanyag, 1529. ápr. 24. 101. sz. (Időközben átrendezésre került, jelen jelzetét nem tudtuk megállapítani. - A Szerk.) 33 Verancsics II. 61. p.
