Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése 163 torkolatában volt a vásártér, amely egészen a Dunáig leért. Az 1510-es évek elején egy bortizedlajstromban említik „Johannes Mezarus in superioribus tennis prope Wasar penes Danubium”-ot.388 Ez a budai vásár ilyenformán a 14. század közepén tűnik fel egy budai patrícius-család nevében (de foro Danubii, vagy de Dunamarchya).389 A szentpéteri kapun túl a Duna utca vezetett a hévizek felé, ez az utca a mai Frankel Leó úttal azonos. A Duna mellett lakó hévíziekről az előbb említett bortizedlajstrom is megemlékezik. A Duna utcában állott Josyk Domokos háza, amellyel észak felé János kovács, dél felé Fekethe Imre háza volt szomszédos.390 Már szóltunk a Szentháromság-templom helyéről (Mártírok útja [Margit krt.] 5), a Mészárosok soráról (vagy a Frankel Leó út egy szakasza az Üstökös utca táján, vagy maga az Üstökös utca), a révről (az Üstökös utcától a mai Margithíd felé), a malmokról és a fürdőkről. (A mai Lukács- és Császárftirdők.) A káptalansort a Török utcának a Mártírok útja és Üstökös utca közti szakaszával igyekeztünk azonosítani. Még egy utcáról kell megemlékeznünk, amelyet az oklevelek Wywarasnak neveznek. Először 1494. szeptember 8-án említik, amikor Septhei Péter kancelláriai jegyző házát „in platea Wywaras sitam ad Calidas aquas superiores” az Irgalmasság anyja-kolostorban élő karmelitáknak adományozza.391 392 Az idézett bortizedlajstromban két helyen említik: a Thykermalon van szőlője „Michael Kapas in superioribus termis in Wywaros”-nak, és a Kegleer dűlőben „Mathias Seripar in Wywarus penes Kysaytho”-nak/92 Mindebből nem tudunk meg semmit topográfiailag, és így csak feltevésekre szorítkozhatunk. Igaz, hogy messze van Hévíz tulajdonképpeni területétől, de mégis ehhez tartozott a mai Mártírok útjának a Horvát utcától nyugatra forduló része. Talán ez az Újváros. Ugyanis a Kisajtó kifejezésnek csak akkor van értelme, ha ez valami jelentős objektum nyílása például a városfalnak. Mivel az Újvárosban épp azok a karmeliták kapnak házat, akiknek kolostora ennek a területnek a városfalon belüli szakaszán épült fel, és egyes metszeteken itt a városfalon nyílás látszik, feltételezhetjük, hogy ez volt a Kisajtó és ezek szerint itt volt az Újváros (40. ábra). A gazdasági, társadalmi és igazgatási fejlődés A külvárosok szerepe Buda életében Bár jogilag Felhévíz nem tartozott Budához, említettük, hogy a 13. századtól igen gyakran nevezik Buda külvárosának. Suburbium jellegét még a földesúr felhévízi prépostság is elismerte. Amikor a prépostsági kormányzó az 1490-es években pecséthasználati jogot eszközöl ki városának, az uralkodó szerint a kérése „pro parte circumspectorum iudicis et iuratorum caetero-388 Budai bortizedjegyzék 1510. 389 Miután Dunavásárhely helység tudtunkkal nincs Magyarországon, e néven csakis egy helyi városrészt jelölhettek. Hasonló patríciusnevekre ld. PLANITZ 1954. 257-260. p. Petrus de foro Danubii városi tanácstag 1347. február 18 : MonStrig III. 619 p. Kunclinus volt budai bíró a keresztesekkel való viszályában 1351-ben két előkelő patríciussal, Petrus de Jaurinóval és Johannes de Agriával együtt harmadiknak Petrus dictus de Dunamarchya veszi maga mellé tanúnak. MÓL Ft. Észt. kpt. o. It. Capsa 14. fase. 3. nr. 22. [MOL DF 208688 ] (Véleményünk szerint ez azonos lehet a de foro Danubiivel.) 1370-ben említik magister Petrus dictus de foro Danubii várbeli házát. MOL DL 5865. Valószínűleg a hévízi vásártér mellől költözött fel Budára. 390 1516. december 8.: Prot. Búd. 384—385. p. 391 MÓL DL 93640. 392 Ld. 387. j.
