Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)

Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése

160 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete cserfa kérge és gubacsainak megtörését a csertörő malmok végezték. Ezek a malmok nyilas el­vén működő köllyűk. A Hévizén működő malombérlők zöme budai, de ez nem jelenti azt, hogy Budának csak itt voltak malmai. Sok adatunk van hajómalmokra,369 sőt a Budánál távolabb, Óbuda feletti hévizekre is telepítettek malmokat.370 A malmok közelében állottak a fürdők. Történetük eléggé ismert. Egykorú leírások, Oláh Miklós371 és Wernher György elég részletesen foglalkoznak velük. Utóbbi szerint voltak itt ki­rályi és ispotályi fürdők.372 Kétségtelen, hogy már igen korán vannak fürdők Hévizén. 1322-ben egy „balniator” özvegyéről hallunk,373 és a malomperek alkalmával is több hévízi fürdőst hallgatnak ki. Ugyancsak sok adatunk van a király által használt fürdőkről.374 Eredeti­leg Buda városának, illetve helyesebben a Mária-templomnak is volt fürdője Felhévízen, ezt azonban 1355. április 22-én átadták a szigeti apácáknak.375 A szigeti apácák fürdője a Duna mellett állott. A malmokkal kapcsolatban több ízben említik. A fürdőknek annyiban volt jelen­tőségük Hévíz életében, hogy gyógyulásuk érdekében sokan keresték fel, köztük olyan előkelő személyek, mint például a 16. század első felében Brodarics István váci püspök.376 A fürdők he­lyét nem tudjuk pontosan, de annyi bizonyosnak látszik, hogy a mai Császár- és Lukács-fürdő területén lehettek.377 378 Felhévíz mint ítélkezési központ A 14. század húszas éveiben a királyi országbíró, azaz a királyi kúria bírája (1323—1324-ben) Felhévízen székelt. Ez annál jelentősebb tény, mivel abban a korban, amikor az uralkodó több­nyire az országot járta, egyedül az oktávákon rendszeresen ítélkező királyi kúria jelentett vala­miféle helyi állandóságot, és így a kúria székhelye mintegy az ország központjának tekinthető. Felhévíz esetében azonban úgy látszik, csak ideiglenes központra gondoltak. Előtte Temesvá­ron működött a kúria, Felhévízre költözése egybeesett az uralkodó Visegrádra költözésével. Valószínűleg Visegrádi még nem volt berendezkedve a dikasztériumok elhelyezésére, és ezért kiépüléséig a központi fekvésű Hévízen működött ideiglenesen a kúria. Helyi elhelyezésére va­lószínűleg az apácák tulajdonába átmenő régi királyi kúriaépületet használták.,78 369 Poson mester budai kanonok már 1292. május 6-án tiltakozik, hogy a budai polgárok a káptalan dunai halászóhelyein malmokat tartanak. BTOE I. 280. p. 1305-ben a Nyulak szigeti apácák tiltják a budai külvárosi molnárokat a jenői révben levő malomhelyek bérbevevésétől, AO I. 102-103. p. 1467-ben megint a halászóhelyeket zavaró malmok miatt panaszkodik a káptalan, KNAUZ 1863b. 41. sz. stb. 370 1383: MÓL DL 30727. [BTOE III/l. 4. p.]; 1421: MOL DL 11131. [BTOEIII/2. 62. p.]; MÓL DL 11152. [BTOE III/l. 62-63. p.]; 1448: BÁRTFAI SZABÓ 1938. 746. sz.; 1449: MÓL DL 14310.; 1452. március 6.: MÓL DL 14533.; október 6.: BÉK.EFI 1891.412-413. stb. 371 Oláh Miklós 10, p. 372 Wernher 848-849. p. 373 1322: AO II. 58-59. p. 374 Vö. pl. ENGEL 1797-98.1. 110. p. stb. 375 AO VI. 288-289. p. 376 1538: KuJÁNI 1908. II. 338. p. A hévízi prépostságnak is volt itt fürdője, mert annak számára vezetik el egy ma­lom vizét 1459-ben. MÓL DL 14966. 377 Vö. még LIBER 1934. I. 209., 220-221., 230. p. 378 Az országbíró és a kúria működése lényegében ma is tisztázatlan, pedig tisztázása mind közigazgatás-, mind jog­­történeti szempontból igen fontos lenne. Vö. HAJNIK 1899. 33. p. Az alábbiakban - kiadott forrásokra támaszkod­va - kívánunk néhány adalékot szolgáltatni ehhez a kérdéshez. Az uralkodó 1323 elején még Temesváron van

Next

/
Thumbnails
Contents