Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
146 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete Földesúri jogaikban a legtöbb sérelem a keresztesek részéről érte őket. A tizedfizetéssel és földesúri adóval kapcsolatos vitáikról, amelyeket az említett két egyezségben zártak le, már szóltunk. A legtöbb ellentét a 15. század első felében volt köztük, amikor a cruciferatust már commendatorok komiányozták. 1429-ben Csetneki László, a cruciferatus kormányzója elfogatta az apácák egyik jobbágyát, és csak akkor engedte el, amikor az átadta neki okleveleit. Ugyanakkor a keresztesek jobbágyai és familiárisai Jenőre is rátörtek.255 Csetneki még abban az évben megvámolta az apácák bortermését: a szőlőkből az apácák birtokrészébe szállított boroshordó felét kimerette, nyilván földesúri adó fejében.256 257 Mivel, azonban az apácák és a keresztesek birtokai másutt is határosak voltak, nem tudjuk, hogy a köztük levő perek mind Hévízre vonatkoznak-e. 1431-ben és 1435-ben Csetneki foglalja el az apácák teljes hévízi birtokrészét.237 A vám és a rév körüli vitákról már szóltunk. A budai polgársággal - a vám és révvitákon túl is — az apácáknák ugyancsak sok viszályuk volt.258 1 43 6-ban látszólag az apácák a kezdeményezők. Jobbágyaik meggyilkolják György deák altámokmester és budai polgár familiarisait - hogy milyen okból, nem tudjuk -, és a választott bíróság, melynek több hévízi tagja volt, Hévízen ült össze. (Erre az oklevélre még visszatérünk.259) 1441-ben Bornemissza (Onwein) Péter vezetésével huszonöt budai és négy felhévízi polgár elpusztította az apácák egyik, fából és kőből épült házát, amely a budai Szent Péter-templomhoz vezető, Duna melletti városkapunál állt.260 Nyilvánvaló, hogy ez a vámszedéssel kapcsolatos vitákkal függött össze, hiszen a kapuknál volt az apácák vámja. Igen kevés adatunk van az apácák és saját jobbágyaik vitáira. 1418-ban - felkérésre — Óbuda városa ítélkezik az apácák és egy Provinciarius Mátyás nevű hévízi lakos perében. Mátyás ugyanis az apácák egyik, budai városfal melletti házában lakott, de nem fizette a censust, a házat nem javította, és nem engedelmeskedett az apácák hévízi bírájának. Az óbudai tanács nem hozott ítéletet, a döntést „fogott bírákra” bízta. A hévízi jobbágy Provinciarius a maga részéről két Buda-külvárosi lakost jelölt bírónak, míg a földesúr apácák az óbudai esküdtek közül választottak két bírót. Ez a bírójelölés érdekesen mutat rá a külvárosi lakosság és a hévízi jobbágyság összefonódására.261 Az apácák itteni javaikat már kezdettől fogva egy Hévizén lakó officialis által igazgatták.262 263 Hévízi birtokrészük önálló községet alkotott, ugyanis nem tartozván a keresztesek iurisdictiója alá, függetlenek voltak a hévízi tanácstól is, és így saját bírájuk volt.26 " Hévíz fejlődése szempontjából ez a kettősség, a két földesúr területének igazgatási különállása nem volt szerencsés. Nem alakulhatott ki egységes, esetleg mindkét földesúrral szemben egységes fellépésre kész mezővárosi polgárság, sőt a két földesúr lehetőség szerint egymás közti viszályaiban jobbágyait is egymás ellen uszította. Az apácák részének területi elhelyeződéséről már szóltunk. 255 1429. május 26.: MÓL DL 12071. [BTOE III/2. 145. p ] 256 1429. szeptember 23.: MÓL DL 12126. [BTOE III/2. 147-148. p.] 257 1431. július 31.: MÓL DL 12407. [BTOE III/2. 173. p.]; 1435. július 15.: MÓL DL 12737. [BTOE III/2.244. p.] 258 Ld. a 254. j. 259 1436. augusztus 8.: MÓL DL 12990. [BTOE III/2. 178-179. p.] 260 1442. május 27.: MÓL DL 13678. 261 1418. március 21.: MÓL DL 10680. [BTOE III/2. 25-27. p.] 262 Ld. a 249. j-ben idézett oklevelet. 263 Ld. a 261. j-ben idézett oklevelet: az apácák bírája: „in terris ipsarum commorantis”.
