Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
140 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete A vásár és a piac azáltal, hogy joghatóságával együtt Buda város felügyelete alá került, nem gyakorolhatott valami „városfejlesztő” erőt Hévíz szempontjából,201 viszont éppen ezáltal hozzájárult Felhévíz és Buda gazdasági kapcsolatainak elmélyüléséhez, és ahhoz, hogy Hévíz gyakorlatilag is Buda külvárosává váljon. Persze a fejlődést itt is gátolta az egyházi tulajdonos vámjoga. Ellenük a polgárság tehetetlen volt, még a „legvárosvédőbb” király, Mátyás is mindig az apácáknak adott igazat a polgársággal szemben.202 203 Azáltal pedig, hogy a vásártér környéke az apácák birtokában maradt, jobbágyai lakták, nem jöhetett létre Hévízen a vásártéren egy polgárias városmag. A felhévízi Szentháromság-egyház A fentiekben már részletesen foglalkoztunk a keresztesek idetelepíilésével, és rámutattunk, hogy ez a 13. század közepén következett be. Okát IV. Béla politikájában találjuk meg. Az újabb tatárveszély ellen kötött szövetséget a johannita-renddel, és bízta rájuk a Duna-vonal védelmét.20j Hévíz, ahol már ekkor templomuk volt, erre a célra igen alkalmas volt. A keresztesek esztergomi anyaháza is egy révnél épült fel,204 205 most pedig a jenői rév védelmével is őket bízták meg. Az anyaháztól nem szakadtak el továbbra sem a hévízi johanniták, azonban itteni házuk könnyebb eltartására hiteleshelyi jogkört kaptak, és így ennek jövedelmeit élvezhették. Erődítményüket nem Felhévízen építették meg, hiszen erre egyetlen okleveles adatunk sincs. Viszont bebizonyosodott, hogy váruk a Margitszigeten állott, annak déli csúcsán, amely így alkalmas volt a rév védelmére.2(n A vár romjai még a múlt században is láthatók voltak, bizonyítva egy négyszög alakú, elég nagy erősség egykori létezését.206 A várat a 14. századtól kezdve már nem említik, úgyhogy véleményünk szerint a tatárveszély elmúltával és amikor a rév a királytól az apácák birtokába került, a vár létjogosultsága megszűnt. A keresztesek maguk is eltűntek Hévízről, s az épület a gondozatlanság következményeképpen tönkrement. A hévízi johanniták történetére vonatkozó gazdag irodalmat tanulmányunk elején már ismertettük. Ez az irodalom felment bennünket attól, hogy különösen részletesen foglalkozzunk a konvent történetével, ezért az alábbiakban inkább csak olyan szempontokat emelünk ki, amelyek az eddigi feldolgozók figyelmét elkerülték, vagy amelyeket félreértettek. Először meg kell állapítanunk, hogy a hévízi kereszteskonventnél, bár egyes kutatók, így Reiszig Ede, hajlandók voltak itt még „lovagházat” is feltételezni - leszámítva a szigeti várat - nem mutatható ki katonai jelleg. Már a szentkirályi konventnek (92. ábra) Hévíz anyaházának pápai megerősítése kimondja, hogy birtokain „persona laica super ecclesiasticos viros nullam habeat potestatem, sed ad eas regendas fratres, qui clerici sint et idonei, presint”.207 Ez valószínűleg az eredeti kano201 Óvakodnunk kell attól, hogy a vásárokban lássuk a városfejlesztés egyetlen elemét: Fügedi 1961.29. p. 202 Kubinyi 1963a. 201. p. 203 Ajohannitákkal kötött szövetség: 1247. június 2 : THEINER 1859-60.1. 208-211. p. Hogy a Duna-vonal védelmével valóban a johanniták voltak megbízva, azt IV. Béla egy 1254-ben kelt oklevele igazolja. Uo. 1.231. p. Az oklevelet majd minden kutató más évre keltezi, mi Pauler álláspontját követjük, ugyanis - az ő érvein túl - az is e keltezés mellett szól, hogy múlt időben emlékezik meg a későbbi V. István és kun Erzsébet házasságáról, pedig azt 1254-ben kötötték, a budai domonkos nagykáptalan alkalmából. (Kubinyi 1961a. 200. j.) 204 ZOLNAY 1957.33. p. Az esztergomi konventre ld. pl. REISZIG 1925-28. II. 42. p. skk.; Schünemann é. n. 51-52. p. 205 Az okleveles adatokat szépen összegyűjtötte REISZIG 1925-28. II. 28. p. 206 RADVÁNYI 1858. 136-137. p.; OSVÁTH 1901. 67. p. 207 MonStrig I. 133. p. (1187. január 23.)
