Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
136 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete nius 29.)- '65 Ez a két újabb vásár nyilvánvalóan a két plébánia egyházközségeinek érdekeit képviselte, azonban különösebb gazdasági jelentőségük nem lehetett.165 166 Kérdéses, hogy a felhévízi vásár mikor keletkezett. Láttuk, hogy a régi Gézavásár jogutódja volt, amely már a 12. században létezett. Viszont nincs nyom, legalábbis látszólag, a vásárra a 13—14. századi oklevelekben. így azután a hévízi vásárok problémájának megoldásához ismernünk kell a többi budai vásár, illetve piac bonyolult történetét is. A kérdéssel a legalaposabb módon eddig Salamon167 és Fügedi168 foglalkozott. Eredményeik nagyjából helytállók, azonban bizonyos kiegészítésekre szorulnak. A probléma: a piac, az országos vásár és kettőjük vámszedésijoga. 1255. július 25-én IV. Béla király a Nyulak szigeti apácamonostomak adományozza „tributum fori sive sollempnis seu cottidiani in Castro Pestiensi, necnon extra districtum eiusdem castri, quod nobis provenire solebat”.169 Fügedi ebből igen helyesen arra következtetett, hogy részben évenkénti, tehát országos vásárok, részben piacok voltak Budán, és mindkettőjük vámját megkapták az apácák. Kétségtelen azonban, hogy az országos vásár engedélyét csak 1287-ben kapta meg Buda városa, az ezt adományozó oklevél hitelét épp a hiperkritikus Salamon ismerte el, majd most a hitelességével szemben felmerült kétségeket ragyogó forráskritikai elemzéssel Fügedi oszlatta el.170 Az 1287-es adomány után az apácák minden erővel küzdöttek: nem az új vásár vámjának megszerzéséért, hanem a vásár eltörléséért. Elvben el is érték céljukat.171 Gyakorlatilag persze már III. András elismerte a vásárt, viszont szigorúan elrendelte a vámfizetést.172 Fügedi bebizonyította, hogy bár ez a vásár később Kisasszony napi vásár néven szerepelt, lényegében a ferencesek budai Szent János-kolostorának felszentelési ünnepéhez kapcsolódott, amely ünnepet a Kisasszony nap utáni vasárnapon tartottak. A vásár az ünnep előtt és után egy-egy hétig tartott.173 Helyét Fügedi a vár és a város közötti szabad térségen vélte meghatározhatónak.174 Semmiképpen sem lehet azonban azonos a Szom165 Ezzel szemben a Nyulak szigeti apácák egy keltezetlen felségfolyamodványt adnak be: MÓL DL 36498. Erre a királyi intézkedés: 1524. július 13. MÓL DL 23972. 166 Elképzelhetetlen, hogy ugyanabban a városban lényegében három hónapig egyfolytában országos vásárt tartsanak. Az országos vásárok két hétig tartottak (egy-egy hét az ünnep előtt és után). Pünkösd változó ünnep május 10. és június 13. között, a vásáridő (mert ez a Szentháromság ünnepéhez igazodott) május 10. és június 27. közti időpontban zajlott le. A Szent Péter-napi vásárok viszont a június 29. előtti vasárnapoktól legkésőbb július 12-ig, a Magdolna-napi a július 22. előtti vasárnaptól legkésőbb augusztus 5-ig, a pesti az augusztus 1 -je előtti vasárnaptól legkésőbb augusztus 14-ig. (A vasárnapi kezdést a másik két budai vásár analógiájára vettük.) Bár egy esetben talán mégis feltételezhető, hogy az újabb vásároknak mégis volt létjogosultságuk, mivel időpontjuk a száraz utak hónapjaiba estek; gondolhatunk talán permanens állatvásárokra: hiszen Buda volt a magyar állatkereskedelem központja. (Pesttel együtt!) 167 Salamon 1878-85. II. 237. p. skk. 168 Fügedi 1961. 89. p. 128. j. és 78. p. skk. 169 BTOE I. 56. p 170 FÜGEDI 1961. 89. p. 128. j. és 78. p. skk. 171 1287. július 20.: BTOEI. 231-232. p.; 1332. április 8.: AOII. 586-586. p. A pápától kérnek határozatot ez ellen. 172 1290. szeptember 6.: BTOE I. 260-261. p.; 1290. szeptember 9. uo. 261-262. p. 173 FÜGEDI 1961. 128. j.; BTOE I. 229. p. 174 III. András 1290. szeptember 6-i oklevele szerint extra castrum tartották. BTOE I. 260. p. Ez az adat egyaránt jelentheti a castrumnak nevezett váron kívüli területet, és a külvárost. (Hiszen magát a várost is hívták castrumnak.) A külváros mellett szólna Zsigmond 1429. szeptember 23-i oklevele, amely világosan kimondja, hogy a Kisasszony napi vásárt a külvárosban tartották. MÓL DL 12126. [BTOE III/2.148. p ] Talán közvetítő megoldásként azt tételezhetjük fel, hogy a vásár valóban a Szent János-kolostorhoz kapcsolódott ugyan (ha talán inkább a kolostornak a város felőli részén volt is), de az olyan árukat, amelyeknek a várba szállítása nehézségeket okozott volna (pl. állatok), a külvárosi vásártéren, tehát valószínűleg Hévízen, bocsátották áruba.
