Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése 127 pesítésével, nem pedig új falvak létesítésével törődtek.95 Tehát az 1230-as évekre tehetjük a Mária-templom, a Kammerhof és esetleg a Szombathely létesítését. Valószínűleg ebben az időben a Felhévízzel összeépült külvárosi terület már a Várhegy oldalában terjeszkedett, hiszen a Kammerhof, helyzete szerint a hegyoldalt uralta. Ez a Hévízből kivált vidék ebben az időben kaphatta a Nova Buda elnevezést, hiszen az itt élő népek amennyiben nem rendelkeztek valami hospesszabadsággal, vagy a budai királyi clitiumhoz, vagy ahhoz a királynéi uradalomhoz tartoztak, amelyet szintén „budai”-nak nevezett jobbágyok igazgattak. Hévízt magát is budainak nevezték. Talán nem véletlen, hogy közvetlenül a tatárjárás után IV. Béla már Óbudának nevezte a régebbi Budát.96 Eredményeinket összefoglalva a következőképpen vázolhatjuk Felhévíz kialakulását. A jenői rév kikötőjében, a Duna jobb partján viszonylag korán keletkezett Gézavására, ahol kereskedők is megszálltak. A 12. század második felében észak felé, a melegvízforrások irányában terjeszkedett, és azokról a Hévíz nevet nyerte el. A lakosság száma ebben az időben már plébániát igényelt, amely rövidesen a keresztes lovagok birtokába ment át. Felhévíz eredeti határa nagyobb volt a későbbinél. Magába foglalta a későbbi Buda és Szentjakabfalva helységeket is. Eredetileg a Kurszán nemzetség volt egyedüli birtokosa, javaiknak egy részét azonban még a 10. században kisajátította a fejedelem, a megmaradt területen tehát a királyi népekkel osztoztak. A királyi népek nagyobb számot tettek ki, nagyobb földterületet tudtak megművelni, és így lassan a hévízi terület nagy részén a földesúri hatalom a király és a királyné kezébe ment át. A conditionariusok közé hospesek is települtek, akik nagyobb szabadságjogokkal rendelkeztek. A keresztes lovagok a hévízi templommal az egyházi iurisdictio élvezetét is elnyerték. Ennek alapján földesúri jogaikat is ki akarták terjeszteni, ami a templom környékén sikerült is. Szentjakabfalva a tatárjárás előtt vált ki Hévíz területéből, és ekkor kezdődött Buda kiválása is. A későbbi Szentpéter külváros (a mai Víziváros) eredetileg összeépült Hévízzel, a kettőjük közé vont későbbi határ épp a vásárteret vágta ketté. Ez a Duna menti település volt az a mag, amelyből a budai vár magyar lakossága származott, bár sokan a városalapítás után is régi lakhelyükön maradtak. Az egykori közös település emlékéül a török időkig Buda városa országos vásárt tartott Felhévízen. Felhévíz helyrajza a középkorban Felhévíz életében Buda és Szentjakabfalva kiválása és a johannita konvent létesítése új korszakot nyitott. A gazdasági, társadalmi és közigazgatási fejlődés ismertetése előtt ismertetnünk kell a település helyrajzát, hogy rámutassunk azokra a helyi tényezőkre, amelyek befolyásolták a fejlődést. 95 Gyorffy 1960. 5-29. p. Az ország legjobban elpusztult területei közt szerepelt a váci és veszprémi püspökség, amelyek területén Pest és Buda épült. 96 1243: BTOE 1. 39. p.; Kubinyi 1961a. 125. p. skk.
