Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése 123 rint a szombatpiaci település a később Tótfalunak nevezett külvárosrésszel függött össze,70 amely a Nyék és Nándor irányába haladó úton, a mai Ostrom utcában terült el. Maga a későbbi Buda városa az 1240-es évek végén a pesti németek feltelepítésével jött létre, akik magukkal hozták városi kiváltságleveleiket és eredeti városuk nevét is átadták Budának (Castrum Pest, Mons Pestiensis, később Castrum novi montis Pestiensis).1' A pesti németek a Várhegy középső részét, a régi királyi kápolna környékét kapták meg, tehát azt a városrészt, amely kb. a mai Dísz tér déli végétől addig a vonalig terjedt, amely a mai Hess András téren állt középkori domonkos kolostortól nyugati irányban húzódott.72 A Várhegy déli részén a Szent János és Zsidó utca az 1250-es évek végétől 1264-ig épült déli királyi palotával kapcsolatban települt be.7’ A vár északi részének a Mária Magdolna-, a német résznek a régi királyi Mária-kápolna, míg a mai Vízivárosnak megfelelő külvárosnak a Szent Péter mártír egyháza lett a plébániája. A Magdolna- és a Péter-egyház eredetileg kápolnaként létesült a nem német anyanyelvű lakosság lelki gondozására, de hamar önálló plébániakörzetet szerzett magának. Alapítóiknak a külvárosi hospeseket tartották.74 Ez a megjegyzés teljes mértékben áll a Szent Péter-egyházra, azonban a Magdolna-templom a Várban volt, híveinek zöme itt élt, és területét (a Várban) sohasem tartották suburbiumnak, külvárosnak. Láttuk azonban, hogy a Szombatpiac közvetlenül összefüggött Tótfaluval,75 amely szintén plébániájához tartozott. Híveinek egy része tehát alapításától kezdve külvárosi volt, és így mivel a Péter-templom hívei amúgy is kizárólag külvárosiak voltak, lehet, hogy az oklevél szerkesztői egyszerűségből mondták csak a külvárosiakat a két templom alapítóinak. Ha azonban az oklevelet szó szerint értelmezzük, akkor a Magdolna-templom alapítói csak külvárosiak lehettek, akik legkorábban a templom építésével egy időben költöztek fel a külvárosból. Ez lemre a legkézenfekvőbb magyarázat, ennek azonban ellentmond Fügedi érvelése, aki elég meggyőzően mutat rá a szombatnapi piacok korai keletkezésére. Érvelésének többi része (piactérkérdés)76 azonban nem egészen bizonyítható adatokon épül fel (lásd alább), ezért talán feltételezhető egy közvetítő megoldás, hogy a tatárjárás előtt valahol létezett szombati hetipiacot a városalapítás után helyezték fel a Várhegyre. Jelenleg a kérdés nem dönthető el, és csak akkor tudjuk megoldani a problémát, ha a Szombathely területének felásása tisztázza a piactér kronológiáját. 70 KUBINYI 1962. 162. p. 71 KUBINYI 1961a. 72 Ez a Mária-templom későbbi plébániakörzetével esett egybe, hiszen a Mária-egyház lett később a németek plébániatemploma. A határvonalat a későbbi perekből állapíthatjuk meg. 1390. december 1.: SCHIER 1774. 104. p. skk.; 1441. január 3. Észt. pr. It. Arch. Eccl. vetus. 46. [MOL DF 249009 ] 73 KUBINYI 1962. 162. p. 74 1352. július 31. MonVesp II. 383-384. p.; FÜGEDI 1961. nem tartja a Magdolna-templomot a Mária-egyház filiájának. Az a tény azonban, amit Fügedi is idéz, hogy a templom papja adót fizet a Mária-egyháznak (1298 előtt, Ladomér érsek oklevele, BTOE I. 323. p. skk.) arra látszik utalni, hogy eredetileg mégis megvolt ez az alávetettségi viszony a két templom között. A kérdés csak látszólag bonyolult, a Magdolna- és Péter-templomok egyházjogilag eredetileg a Mária-egyház alá tartoztak, annak kápolnái voltak. A kegyuraságot azonban felettük az alapító külvárosi magyarok gyakorolták, szemben az anyaegyházzal, amely eredetileg királyi kápolna volt. (Innen származik exemptiója, JANKOVICH 1959. 82-83. p.) Igen hamar kezdtek azonban a kápolnák papjai a magyar lakosság felett plébániajogokat gyakorolni, úgyhogy már a 13. század folyamán önálló plébániák, amelyek mint egykori exempt templom kápolnái szintén elnyerték ezt az exemptiót. Régi alávetettségük jelképeként azonban bizonyos adóval tartoztak a másik templomnak (ld. különben ezekre még lent). 75 KUBINYI 1962. 162. p. 76 Fügedi 1961.
