Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése 119 így a körülötte alakuló település innen kölcsönözte nevét. Később a hozzá dél felé kapcsolódó Gézavására is átvette az új nevet. 1187-ben mindenesetre Hévíz már jelentősebb település, hiszen temploma volt. Következő Hévízre vonatkozó adatunk 1212-ből származik: Óbuda határjárása. Ekkor Óbuda déli határa Felhévízzel volt szomszédos31 32 33 (a határ inter Budam et Calidas Aquas halad), tehát ekkor még a későbbi Szentjakabfalva területe Hévízhez tartozott/2 A tatárjárás alatt feltehetően Hévíz is elpusztult, bár erre nincs adatunk/3 Utána tűnik fel hévízen a johannita konvent. 1245-ben már említik a Pest környéki Pardeu villánál a terra cruciferorum de Calidis Aquist,34 a keresztesek ezek szerint ekkor már önálló jogi személyt alkottak. Pedig a tatárjárás előtt még nem mutatható ki rendházuk hévízen, csak a templom volt tulajdonukban.35 A konvent ezek szerint a tatárjárás és 1245 között alakulhatott ki. Templomuk eredetileg az esztergomi szentkirályi konvent birtoka lévén, a kapcsolat a két keresztes konvent között továbbra is fennmaradt, Felhévíz sohasem szakadt el teljesen Esztergomtól. A szentkirályi konvent magistère a felhévízinek is főnöke volt, de ez utóbbit helyette egy prior kormányozta. IV. Ince pápa 1248. augusztus 18-i oklevele is igazolja ezt: a buda-újhegyii Mária-egyház és dézsmája ügyében a veszprémi püspökkel a „magister et frater domorum sancti Stephani regis de Strigonio et de Calidis aquis iuxta Budam” pereskedik, tehát a két konvent közös főnök alá tartozott.36 1249-től vannak adataink a hévízi konvent hiteleshelyi működésére.37 38 Minden jel arra mutat, hogy a tatárjárás körül, az 1240-es évek folyamán Felhévíz életében változások következtek be. Ilyen változással járt a keresztesek idetelepedése és konventjük hiteleshellyé válása. A budai Újhegyen épült Mária-egyház és a Szent Jakab-templom alapításával azonban a keresztesek egyházi hatásköri területe csökkent.3*1 Nem sokkal később a Nyulak szigeti apácák szereztek itt birtokokat. Mindez azt mutatja, hogy a 13. század közepén lezárult egy korszak településünk életében. Az előző korszak gyér adataiból megtudtuk, hogy itt a révátkelőhely közelében régi vásárhely volt, amelynek a neve a 12. század második felében megváltozott, templomát pedig, amelyet Szentháromság titulusára alapították, a királyok a johannitáknak adták. Ezen adatok értelmezéséhez a későbbi korszak tanúságát kell segítségül hívnunk. Mekkora volt vajon a 13. század közepéig Felhévíz területe? Láttuk, hogy eredetileg Szentjakabfalva is ide tartozott, tehát észak felé Óbudával volt határos. Nyugati határa a 31 BTOEI.9. p. 32 BeliTZKY 1938. 82. p. skk. vette észre, hogy az összes óbudai határjárásnál (1212, 1355, 1524) Óbuda déli határa azonos helyen húzódik. (1355-ben a szigeten kezdik el ugyan, de a budai parton ekkor is ugyanott halad.) 1212-ben a határ kezdeténél Óbuda Felhévízzel határos, később ugyanott Óbuda Szentjakabfalvával: a Szentjakab-templom pedig épp a határvonalon állott. Világos tehát, hogy a Szent Jakab egyháza és a hozzá tartozó falu csak 1212 után, hévízi területen keletkezett. 33 Reiszig 1903. 372. p. forrásidézet nélkül állítja ezt. 34 1245. november 24 : BTOE I. 45. p 35 REISZIG 1925-28. II. 18. p. azt állítja, hogy a tatárjárás előtt a rendnek mégnem voltak birtokai, csak kórháza Hévízen. Ez utóbbi sem áll fenn. Ld. alább. 36 BTOE I. 49. p. A veszprémi püspöknek ebben az oklevélben még több ellenfele és tőle elvett jövedelemforrása van felsorolva, de a hévízi konvent csak a Mária-egyház elvételében lehetett érdekelt. Reiszig a két konvent közös vezetését csak a 14. századtól ismeri el (előbbi jegyzetben REISZIG 1925-28. II. 19. p.) de ez a fentiek szerint téves NÉMETHY 1883. 3 p a két konvent egységét kezdettől fogva elismeri. 37 Uo. 4. p.: Reiszig 1925-28 II. 18 p 38 1247-ben említik már a budai Szent Jakab-egyházat, BTOE I. 48.
