Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - A király és a királyné kúriái a 13. századi Budán
106 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete lenföldi kapu is. A déli részen a mai Nagyrondellában feltárt kapu 13. századi létét egy 1302. évi határjárás alapján igazolta Seitl Koméi.49 Zolnay ezt nem tudván megcáfolni, egyszerűen nem fogadja el.50 Seitlnek a határjárási technikát szépen elemző fejtegetéseit csak azzal kívánjuk kiegészíteni, hogyha egy határ hegyháton vonul végig a következő határpontig, akkor ezt mindig feltüntetik a határjáró oklevélben is.51 Mivel erről az 1312-es oklevélben nincs szó, a Kelenföldi kapunak sokkal közelebb kellett a déli hévizekhez feküdnie, mint ahogy azt Zolnay feltételezte. Nemcsak a fenti adatok igazolják a déli palota IV. Béla korabeli építését, hanem a Zolnay által a Kammerhofra vonatkoztatott oklevelek közül is nem egy a déli építkezést bizonyítja. Zolnay egyik legfontosabb bizonyítéka a Szécsényiek 1354-ben említett háza. Ekkor ugyanis Lajos király megemlékezik két, néhai Szécsényi Tamás vajda birtokában volt budavárosi házról, amelyek közül az egyik „in vicinitate curie nostre”, a másik pedig a domonkosok Szent Miklós kolostora közelében állott.52 Zolnay szerint az a királyi kúria, melynek szomszédságában a Szécsényi ház épült, azonos a Kammerhoffal, és ez által igazolható, hogy 1354-ben az uralkodó még a Kammerhofban lakik. A várhegy déli végén az István torony ugyan már áll ekkor,53 azonban Zolnay igen helyesen mutat rá arra, hogy az „in vicinitate” kifejezés olyan távoli épületet, mint az István torony nem jelölhetett.54 A tulajdonképpeni Nagy Lajos féle palota építkezéseit pedig Zolnaynak ugyancsak helyes megállapításai szerint az 1360-as évekre keltezhetjük,55 tehát ez sem lehet azonos az 1354-ben említett kúriával.56 Igaz, ez az 1354-es adat önmagában nem dönti el a kérdést, ha valóban a Kammerhofra vonatkozna, az csak annyit jelentene, hogy az oklevélből megismerjük a Budán és környékén állott több királyi kúria egyikének szomszédját. Mégis, minden jel arra mutat, hogy az a királyi kúria, amelynek szomszédja Szécsényi Tamás háza volt, nem azonos a Kammerhoffal. Zolnayt az vezette félre, hogy a 15. században a Kammerhof szomszédságában említik Frank vajda házát, aki pedig Szécsényi Tamás unokája volt,57 tehát joggal azonosította az unoka házát nagyapjáéval. „így tehát az 1354-ben a Szécsényiek budavárosi házával szomszédos királyi kúria sem egyéb, mint a Kammerhof! (A Szécsényieknek más háza nincs Budavárában).”58 Azonban éppen ez Zolnay tévedése: mert van még más háza is a Szécsényieknek, sőt a Frank vajda háza tulajdonképpen nem is lehet igazi Szécsényi ház. Szerzőnk maga idézi azt az 1386. évi birtokcsere szerződést, amelyben Szécsényi Frank és testvére Simon elcserélik birtokaikat, és ekkor az összes buda-49 GEREVICH-SEITL-HOLL 1953. 211. p. 50 Zolnay 1961.18. p. 51 Vö. pl. 1303. február 26: pervenit ad unum Bérez ... inde super eundem Bérez eundo peruenit ad aliud Bérez ... AOI. 55. p. 52 Zolnay 1952.18. p ; Zolnay 1961. 26. p., 35-36,43. p. 53 Zolnay 1952. 20. p.; Zolnay 1961. 12., 14-16. p. 54 Zolnay 1961.27. p. 55 Zolnay 1952.20. p.; Zolnay 1953. 209. p.; zolnay 1961.15. p. 56 1354. szeptember 19: MÓL DL 4454., AO VI. 234-237. p. Vitabeli ellenfelei helyesen mutattak rá szerzőnk tanulmányának első variációjával szemben, hogy csonkán és hibásan idézte az oklevelet, ez azonban nem változtat a fenti tényeken. GEREVICH-SEITL-HOLL 1953. 218. p.; Bártfai Szabó 1953. 219. p. Ld. ezzel szemben Zolnay 1961.27. p. 57 Zolnay 1952.18. p., Zolnay 1961.32-34. p. 58 Zolnay 1952.18. p.
