Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - A király és a királyné kúriái a 13. századi Budán
A király és a királyné kúriái a 13. századi Budán 103 királyi kúriáig terjedő rész.1*' Persze ez az oklevél sehol sem állítja azt, hogy a zsidóutca és a Szent János kolostor környéke suburbium lett volna, mint ahogy nem is mondhatta, hiszen sohasem volt ez a terület külváros. A ferencesek Szent János kolostorát és környékét már a 13. századi oklevelek is a castrumba helyezik.19 20 Az egész zsidóutcát pedig (mai Szent György utca) nemcsak okleveles adatok,21 hanem maga Zolnay is a városba helyezik.22 Ha pedig a ferences és zsidó utcák a városban, nem pedig a külvárosban vannak, hol marad a Zolnay által feltételezett déli suburbium? Magának a királyi palotának a területe az 1390-es oklevél világos szavai szerint nem tartozott a Magdolna templom (a külvárosok temploma) plébániájához, hiszen szerinte a plébánia határa a királyi kúriáig tartott, ami tehát kívül állott rajta.23 A kúria területe azért nem tartozott egyik plébániához sem, mert a királyi udvartartás exemptiót élvezvén a kápolnaispán joghatósága alá tartozott.24 Nem mond-e azonban ennek ellent VI. Kelemen pápa 1352. július 31-i oklevele,25 melynek értelmében a Magdolna és Szent Péter plébániákat a Buda külvárosi lakosok alapították? A Szent Péter templom és plébániaterülete valóban a külvárosban volt, a Magdolna templomhoz pedig szintén igen tekintélyes külvárosi részek tartoztak, hiszen elvesztett 1390-es jogigényén kívül joghatósága kiterjedt Tótfalu külvárosra és a Víziváros északnyugati felére.26 Igaz, a Magdolna templomhoz tartozott a vár északi része is, amit sem Zolnay, sem pedig mi nem állítunk külvárosnak, és ez a terület, az ún. Szombathely volt a plébánia központja. Ez a terület azonban teljesen összefüggött a városfalon kívüli tótfalusi külvárossal27 olyannyira, hogy véleményünk szerint a 13. század második felében a városfal építése vágja csak ketté. Zolnay suburbium elmélete tehát nem tartható fenn, de akkor mivel magyarázható, hogy a déli két utcára a magyarok plébániája, a Magdolna templom emel igényt? Ez a kérdés összefügg a déli palota építésével. Zolnay továbbfejlesztve Gárdonyi adatait, helyesen állapítja meg, hogy Budát németek és magyarok két részletben alapították, lényegében két település olvadt össze.28 A Fügedi által már a tatárjárás előttre valószínűsített29 északi és magyarok által lakott rész alatt egészen a zsidó és Szent János utcákig németek települtek, templomuk a Nagyboldogasszony templom volt. Véleményünk szerint az uralkodó délen kúriát kezdett építeni, amely ősformájában legkésőbb 1264-re készült el. Az északi magyar, középső német települések és a déli kúria együtt Vorburg típusú város, vagy ha úgy tetszik, Zolnay szavaival, városerőd. Az 1264-es déli kúria építésének befejezését az igazolja, hogy ebben az évben függeszti fel IV. Béla király a város autonómiáját, és helyez olyan katonai parancsnokot a város és vár élére, aki egyben a város közigazgatásának és igazságszolgáltatásának a feje is.30 A németek ál19 Schier 1774.104-105. p. 20 Ld. pl. BTOEI. 1290:263. p.; 1296. július 5:301. p. stb. Az ezekben az oklevelekben említett beginakolostor a ferences kolostortól valamivel délebbre feküdt. Vö. Pataki 1950. 11. kép. 21 1365. február 4.: MÓL Ft. Észt. kpt. o. It. Capsa 6. fasc. 4. nr. 17. [MOL DF 208573.] 22 Zolnay 1952. 19. p ; Zolnay 1961. 19. p.; és a Zolnay 1952. 16-17. p. közölt térképen. 23 Schier 1774. 104-105. p. 24 Vö. Kumorovitz 1963a. 25 MonVesp 11. 383-384. p. 26 SCHIER 1774. 104-105. p.; MÓL Ft. Észt. Pr. It. Arch. eccl. vet. nr. 46. [MOL DF 249009.] 27 Szombatkapun kívüli házak: 1485. szept. 5: MÓL DL 19072.; 1490. július 30: MÓL DL 19665.; stb. A Szombatfalun kívüli terület és Tótfalu azonosságára: GÁRDONYI 1936, 65. p 28 Zolnay 1952. 17. p ; Zolnay 1961. 53. p. 29 FÜGEDI 1961. 80. p.; vö. még KUBINYI 1961a. 126-127. p. 30 KUBINYI 1961a. 127. p.
