Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
Buda kezdetei 99 ja továbbra is fennmaradt, és sokan Pesten maradtak, másrészt a pesti polgárok viszonylag alacsony létszámuk miatt az új városnak csak egy részét tudták betelepíteni. Ezért az alapítást egyetlen mondatban úgy foglalhatnánk össze, hogy a király külső veszély által meghatározott kezdeményezésére a pesti vezető réteg végezte el az alapítást, mivel azonban egyedül nem voltak rá képesek, a király más betelepülőket is bevont. Az osztrákokon és regensburgiakon kívül hazai németek, sőt még magyarok is csatlakoztak. Ily módon az új város jogrendje a magyar városi jogot követte, mely a székesfehérvári latinok kiváltságain alapult. Ezért nem beszélhetünk egy hazai vagy külföldi város jogának teljes, csupán részleges átvételéről. A király az alapítás révén olyan várost akart létrehozni, amely a külső és belső ellenséggel szemben egyaránt védhető, hogy ezáltal felváltsa Óbudát, mely a század első felében fővárossá kezdett fejlődni, ám nem lehetett eléggé megerősíteni. Budának mint fővárosnak a kereskedelemmel foglalkozó vállalkozói csoport számára voltak előnyös és hátrányos oldalai. Egyrészt más városokhoz viszonyítva jelentős bevételi forrásokat kínált számukra, ehhez társult a király privilégiumokkal is alátámasztott támogatása, valamint polgárainak országszerte elismert tekintélye. Másrészt fennállt az uralkodó állandó, a városi fejlődést mégiscsak gyakran korlátozó beavatkozásának lehetősége. A bíróválasztási jognak, a magyarországi városok egyik alapjogának a város vezetése számára káros, 83 évig tartó felfüggesztését kiegyenlítették ugyan azzal, hogy két évtized múltán elérték, hogy a király a rectori a budai polgárok közül nevezte ki. Ez a tanácsnak megadta a jogot, hogy a budai districtus fölött joghatóságot gyakoroljon. Azon kiváltságok ellen azonban, amelyeket a király tervszerűen az egyházi testületeknek adott, a polgárok védtelenek voltak. Változás a 14. század közepén, illetve második felében az ismételt német bevándorlás, a délnémet kereskedelmi kapcsolatok megerősödése és nem utolsósorban a bíróválasztás jogának visszaállítása nyomán következett be. Eredeti címe: Die Anfänge Ofens. Berlin 1972. (Osteuropastudien der Hochschulen des Landes Hessen. Reihe I. Geissener Abhandlungen zur Agrar- und Wirtschaftsforschung des europäischen Ostens 60.)
