Faragó Tamás: A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században - Várostörténeti tanulmányok 10. (Budapest, 2008)

A város és népessége

Év Rendes polgári^ Ideiglenesen Tényleges polgáric) Katonai Összes jelenlevőd) Év Rendes polgári^ távol levő helybelib) jelen levő idegen Tényleges polgáric) Katonai Összes jelenlevőd) Év népesség 1941v) 1 164 963 1944z) 1 379 562 1945x) 832 800 1946y) 1 053 787 a) Az országos népszámlálások által nem alkalmazott rendes polgári népesség fogalmát Kőrösy József vezette be, 1869 és 1900 között használták. Jelentése: a jelen levő és az ideiglenesen távol levő helybeli népesség összege, ez nagyjából megfelelt a korábbi népesség-összeírások (kevésbé pontosan meghatározott) ,jogi népesség" fogalmának A Fővárosi Statisztikai Hivatal azokat a személyeket értette ezen, akik legalább két hónapja Budapesten laktak, illetve két hónapnál rövidebb ideje voltak távol. b) Az ideiglenesen távol levő helybeli népességen túl 1880-1900 között megkülönböztettek huzamosan távollevőket is, számuk azonban egyik népszámlálás alkalmával sem haladta meg a 2000 főt. c) A jelen levő polgári népesség a jelen levő idegenekkel együtt. d) A jelenlevő a polgári, az idegen és a katonai népesség együttes összege. e) Egyházi névtári adat, valószínű, hogy tartalmilag a jogi népességnek felel meg, de nem tudni, hogy a távollevők adatait tartalmazza-e. f) Nagy Lajos adata, pontos időbeli eredete nem ismert. A szerzők általában 1825-1828 közötti választott évre vonatkoztatják, valószínűbb azonban az 1823-1824. év. (Az adatok megyei, egyházmegyei összegyűjtése kb. két évet vehetett igénybe, a szerző viszont 1826-ban már előfizetőket gyűjt.) Feltételezhető, hogy tartalmilag a jogi népességnek felel meg. Katus László szerint 94 113 fő (KATUS 1991.). Az eltérés okát nem sikerült kiderítenünk. g) Az 1870., 1881., 1891. és 1900. évi adatok a Fővárosi Statisztikai Hivatal szerint január 1-jei adatok. A Központi Statisztikai Hivatal ugyanezeket a népszámlálási adatokat az előző év december 31-ére vonatkoztatva közölte, így az irodalomban 1869., 1880. stb. évi népszámlálásokként szerepelnek. (Tényleges eltérés nincs, a december 31. éjfél és a január 1 -jei 0 óra között. A kérdés annyiban lényeges, hogy a pontatlan közlések elfedik azt a tényt, hogy az 1869. és 1880. évi népszámlálás között a későbbiektől eltérően nem 10, hanem 11 év távolság volt.) h) Népösszeírás 1876. december 31-i eszmei időponttal. i) Az összeírás július 1 -jei eszmei időponttal történt, a távollevők nagy száma a nyaralásokból adódik, j) Népösszeírási adat, november 15-i eszmei időponttal. Egyes adatközlések 85 fővel kevesebbet adnak meg az általunk közöltnél, a különbözet a csendőrök száma, melyet nem minden szerző vesz figyelembe. k) A KSH későbbi adatkorrekciója szerint 732 322. 1) Épület- és lakásösszeírás május 12-i eszmei időponttal. m) Népszámlálás december 31-i eszmei időponttal. n) Népösszeírás február 28-i időponttal. o) Népösszeírás április 30-i időponttal. p) A népesség száma a Csepeltől és Budakeszitől 1930-ban átcsatolt területek lakosságával együtt 880 880 fő.