Faragó Tamás: A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században - Várostörténeti tanulmányok 10. (Budapest, 2008)
Kézművesek Pest-Budán és környékén
könnyen lehet, hogy a hasonló céllal folytatott további kutatások - reméljük, lesznek ilyenekhasonló helyzetet találhatnak más, a 17. századvégén, a 18. század elején újratelepült területen, illetve más magyarországi nagyváros környékén is. 1.táblázat A pilisi járás Duna jobb parti településeinek megoszlása a kézművesek száma szerint, 1728^ Település A kézművesek száma településenként Települések Kézművesek Egy településre jut átlagosan Település 0 1-4 5-9 10-49 50-99 100-Települések Kézművesek Egy településre jut átlagosan Település fő száma összesen Egy településre jut átlagosan Falu és puszta 2 15 11 4 — — 32 185 5,8b) Mezőváros _ _ _ 1 2 1 4 240 59,5 Buda város ---1 -1 kb. 350-400 a) Parasztiparosok (mész- és szénégetők, szeszfőzők, favágók, malomtulajdonosok és cigány kovácsok nélkül). b) Csak a lakott településeket figyelembe véve az átlag 6,1, a leggyakoribb érték 4 fő. 2.táblázat A települések megoszlása az előforduló mesterségek száma szerint Település típusa A mesterségek száma összesen Települések Kézművesek Egy településre jut átlagosan Település típusa 0 l-A 5-9 10-49 50-99 100-Települések Kézművesek Egy településre jut átlagosan Település típusa mesterség száma összesen Egy településre jut átlagosan Falu és puszta 2 17 11 2 — — 32 21 4,4a) Mezőváros _ _ 1 1 2 _ 4 29 17,3 Buda város — — — — 1 1 1 49b > Összesen 2 17 12 3 2 1 37 53 a) Csak a lakott településeket figyelembe véve az átlag 5,1, a leggyakoribb értékek 3 és 4. b) Az 1720. évi országos összeírás adatai alapján (ACSÁDY 1896.258-261. p.) számítva. Eredményünk a rokon szakmák (kenyérsütő és pék, bocskorkészítő és varga) összevonása, illetve a foglalkozási ágak eltérő ágazati besorolása miatt eltér az ugyanezen az összeíráson alapuló más közlésektől (NAGY LAJOS 1975. 99-100. p., illetve GYTMESI 1975. 267. p.)
